A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 36. (Békéscsaba, 2012)
Martyin Emília: Honos és betelepült románok a mai Magyarországon
Martyin Emília „Számunkra ez a nyugalom, a tisztaság és az emberi jóérzés szigete... Amikor külföldre kerülsz, próbálod megkeresni a gyökereidet. Eközben természetes, hogy eljutsz az egyházhoz. ”12 „Az önkormányzatnak és az egyháznak a jövőben többet kellene tennie az újonnan jött románokért, hogy az emberek érezzék az egymáshoz való kötődésüket. 13 A honos battonyai románok és a településen élő magyarok egyaránt befoga- dóak az új beköltözőkkel. Ennek egyik oka az lehet, hogy a beköltözők gond nélkül illeszkednek be, pozitívan befolyásolják a település mindennapi életét. A másik magyarázat pedig az, hogy Battonya eredendően vegyes lakosságú - magyarok, szer- bek, románok és romák által lakott - kisváros, ahol az emberek kölcsönös toleranciáról tettek tanúbizonyságot az évszázadok során. A többnyelvűség mindig természetes volt a településen. A betelepülés ténye ismertté vált Romániában is, egy bukaresti napilap például így írt erről a jelenségről: „..a gazdaság elolvasztja a hátán". Ott, ahol egykor hosszú órákat álltunk sorban a határon, ma az emberek ingáznak, vagy egész egyszerűen csak átugranak a strandra vagy egy süteményre. A Berlini Fal 1989-ben ledőlt, a pszichológiai határokat pedig lassan bontogatjuk”. A dolgozat nem vállalkozhat a honos és betelepült románok helyzetének, viszonyának országos szintre kiterjedő elemzésére, ezért a továbbiakban a méhkeréki kutatások eredményeire szorítkozik.14 Nemzetiségi sajátosságok, kulturális kötődés a mai Méhkeréken A 2001. évi népszámlálási adatok szerint Méhkerék az egyetlen település Magyarországon, amelyben összlakosságát tekintve a legnagyobb számban és arányban élnek románok, és ahol a román nyelv használata általános. A méhkeréki románok nyelve a körösvidéki szubdialektus bihari nyelvjárásával mutat rokonságot.15 A Békés megyei település nyilvánvaló, szembetűnő etnikus jegyei között említhetjük a román nyelvű helynévtáblát, az intézmények nevének két nyelven történő megjelenítését, a román ortodox templomot, Nicolae Bálcescu szobrát, Vasile Gur- zäu román mesemondó emléktábláját, a román nyelvű sírfeliratokat és nem utolsó sorban a település lakosainak nyelvhasználatát. A településen kétnyelvű óvoda és általános iskola, továbbá román hagyományőrző együttes működik. 12 Részlet a Sever Putinnal folytatott interjúból. 13 A Gheorghe Laie? interjú részlete. 14 Méhkerék történetéről és néprajzáról részletesen lásd BERÉNYI 2000. 360; CSOBAI 1996. 64; HOTOPAN 1997/b 159; MISARO§ 1990. 155-166; PÁTCA§IU 2011. 4-48; PETRUSÁN-MAR- TYIN-KOZMA 2000. 128; SZENDREI 1995. 3-14; ZSUPOS 1989. 7-28. 15 A méhkeréki helyi nyelvjárásról lásd BORBÉLY 2000. 124-201. 114
