A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Kelemen Éva - Kristály Ferenc - Tóth Mária - Rózsa Péter - Bajnóczi Bernadett - Nyilas István - Papp István: Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain
Archeometriai vizsgálatok Békés megyei középkori templomok építőanyagain molluszka töredékek láthatók. A bioklasztok döntő részét fosszilis héjtöredékek (Bositra kagyló) adják (4. kép b), amelyek a kőzetminta középső-jura (dogger) korát jelzik.20 A vörös mészkőfaragványok elkülönítésére és bányahelyük azonosítására kidolgozott petrográfiai és stabilizotópos vizsgálatok alapján a 12. század végére keltezhető, Szermonostor területén előkerült kapuzat és padló maradványa középsőjura korú, Gerecse-hegységi kőzetből készült.21 A décsei templom ásatásából származó kőzetminta (MMM Itsz.: 95.23.67.) mikroszkópos és stabilizotópos vizsgálatának elvégzéséig, a könnyebb megközelíthetőség és szállíthatóság alapján, felmerült egy erdélyi bánya valószínűsége (Menyháza, Hunyad megye), de a vizsgálati eredmények bebizonyították, hogy a kőanyag a Gerecse-hegységből származik. A korábbi összehasonlító minták, valamint a décsei minta stabilizotóp-összetételét a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat. Vörös mészkő (vörös „márvány") stabilizotóp-összetétele (PINTÉR et al. 2004. alapján)* Lelőhely / Stabilizotóp összetétel őx13C (%0, V-PDB) őx I80 (%c, V-PDB) alsó-jura (liász) mészkő, Gerecse 1,8-2,8 2,6-1,2 középső-jura (dogger) mészkő, Gerecse 2,6-3,1 1,6-0,6 alsó-jura (liász) mészkő, Adnet (Ausztria) 2,2-3,1 0,5-0,3 alsó-jura (liász) mészkő, Menyháza (Románia) 3,0-3,3 1,6-1,4 Ellésmonostor faragvány 2,6 2,2 Szermonostor faragvány 2,5 2,1 Décse / MMM Itsz.: 95.23.67. (új mérési eredmény) 2,5 2,0 * Megjegyzendő, hogy a középső-jura gerecsei bányamintákból csak igen kisszámú adat áll rendelkezésre, de feltételezhető, hogy a középső-jura gerecsei kőzetek az ismertnél negatívabb ö180 értékekkel is rendelkeznek. A mintánk töredék, a templom belsejéből, törmelékből került elő, és a templom második építési periódusához köthető, amely időszakban a település 14-15. századi virágkorát élte. A biogén mészkövek kialakulását a miocén időszaki, az egész Kárpátmedencében jellemző tengeri-sekélytengeri üledékképződéshez köthetjük. Ellésmo- nostor és a szegedi Alsóvárosi templom analóg kőzeteivel összehasonlítva, a vizsgált minták a dunántúli kőzetekkel rokoníthatók (Sóskút, Lajta-hegység, Fertőrá20 PINTÉR et al. 2004. 624. 21 PINTÉR et al. 2004. 623. 89
