A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Medgyesi Pál: 13-14. századi kétélű kard Köröstarcsa-Ürmös-hátról, a Kettős-Körös medréből

Medgyesi Pál

kardpengéket E. Oakeshott a XIX. típusba sorolta, a hasonló markolatgombok pedig nála az Hl típusba tartoznak. Ezek kialakulásának korát E. Oakeshott a

14. század közepére teszi.29 A. Ruttkay tipológiai rendszerében a kard a XIX. típusba tartozik, használatukat 1350-1500 közé teszi.30 A kard korát Bordi Zs. L. a

15. század elejére datálja.31

Hogy kisebb változásokkal mennyire sokáig élnek a mesterjegyek, egy másik kard is bizonyítja. Bordi Zs. L. közöl egy kardot, melynek a pengéje egyik oldalán fekvő „S” tűnik fel, igaz egyszeres körben. Az „S” közepe egy kis kör, és az „S” szárait dupla vonallal jelölték. A fegyvert Erdélyben (jelenleg Románia), a „Bodzán” találták, a Mönicsel nevű hegycsúcsba szúrva, a 19. század 80-as éveiben.32 Bordi Zs. L. a pengét Oakeshott XVIII. típusába sorolhatőnak tartja, véleményem szerint azonban a XII. típusba tartozik. A markolatgomb Oakeshott H, a keresztvas 6. típusú. A penge alapján Bordi Zs. L. a 15. századra datálja a fegyvert, de megemlíti, hogy A. Ruttkay az ilyen markolatgombokkal ellátott kardok korát a 14. századra teszi. Az A. Ruttkay által bemutatott példányok más pengével és keresztvassal rendelkeznek.33

Egy Németország területén, ismeretlen helyen előkerült kard pengéjének egyik oldalán két koncentrikus körben levő kereszt fölött hármas tagolású alapon liliom áll, csúcsán kereszttel. Ez erősen hasonlít a köröstarcsai kard „B” oldalának mintájához. A másik oldalon megismétlődik a két koncentrikus körben levő kereszt (mint a köröstarcsai kard „A” oldalán), és mellette még két kettős, koncentrikus kör látható. A minta kialakításánál azt a technikát alkalmazták, mint a köröstarcsai kardnál, vagyis a minta vonalára merőlegesen kis bevágások találhatók, ugyanazzal az anyaggal kitöltve.34 A kard a 14. század első évtizedeire datálható (7. kép 5a-b).35

Részleteiben feltűnik a motívum egy másik kardpengén is, melyet E. Oakeshott és M. Aleksic is közölt. Az angliai Lincolnban előkerült kard angliai magángyűjteményben van. Ennek a pengéjén két koncentrikus körben kereszt, fölötte hosszú száron szintén kereszt látható, ami a köröstarcsai kard „A” oldalának mintáját idézi.36 A kard a 14. század első évtizedeire datálható (7. kép 3).37

A köröstarcsai mintákat kombinálja egy, a Berni Történeti Múzeumban őrzött kard pengéjének díszítése. Itt a penge egyik oldalán két koncentrikus körben levő belső kettős körben kettős vonallal kialakított kereszt (köröstarcsai kard „A”

29 OAKESHOTT 1960. 321, fig. 161.

30 RUTTKAY 1976. 260-261.

31 BORDI 2008. 246.

32 BORDI 2008. 247, 14. t. 1-5; A kard hossza: 107,8 cm, a penge szélessége: 5,8 cm, súlya: 1,51 kg.

33 BORDI 2008. 247; Vö. RUTTKAY 1976. 259-260; Bordi kései datálásának a penge rossz meghatározása lehet az oka. Az Oakeshott XVIII. típusú pengék gerinccel rendelkeznek.

34 GEIBIG 1991. cat. no. 35, pl. 26; ALEKSIC 2006. 368, fig. 1.: 9.

35 OAKESHOTT 1981. 62-63; ALEKSIC 2006. 369.

36 OAKESHOTT 1981. 62-63, fig. 33a; ALEKSIC 2006. 368, fig. 1.: 10. A fegyver J. C. Pocock (Anglia, Lincoln) magángyűjteményében van.

37 OAKESHOTT 1981. 62-63; ALEKSIC 2006. 369.

62