A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Deli Tamás: Agardhiella kutatások eredményei a Kárpátokban. A Munkácsy Mihály Múzeum puhatestű (Mollusca) gyűjteményének Agardhiella anyaga
Deli Tamás ugyanolyan átmérő esetén rendszerint kisebb. Szájadéka nem olyan szűk, és a szinulusza kisebb. A palatális fala kevésbé benyomott a középpontban, és rendelkezik egy rövidebb, de erősebb ajakkallusszal. A szájadék külső széle oldalról nézve kevésbé dőlt. Az A. zoltanorum héja ugyanolyan magasságnál sokkal szélesebb, mint az A. grossui, és a héj felülete kevesebb bordával fedett. A szájadék szűkebb, és belül hajlottabb a palatális oldal. Az A. zoltanorum parietális lemeze nagyobb és ferdébb, a szájadék vízszintes síkjából kiáll, továbbá az A. zoltanorum fajnak egy kicsiny fog van az oszloplemez alatt, és hiányzik a szinulusza, illetve oldalról az oszlopszél pereme kifelé hajlott.37 Elterjedés: Az A. grossui mai ismereteink szerint a Vulcan-hegység délnyugati csücskétől délre fekvő karsztvidék endemikus faja, Baia de Arama falutól délre. Különösen a Ponoarele faluban lévő Zaton-barlang előtti töbör mészkőüregeiből került elő nagyobb számban, de sikerült megtalálni egy ettől néhány km-re délre lévő elszigetelt előfordulását is a Jupanesti mellett lévő Epuran-barlang környékén. A Munkácsy Mihály Múzeum puhatestű gyűjteményének Agardhiella grossui tételei: Jud. Mehedinji, 2,5 km SW of Baia de Árama, on limestone near the road, leg: Deli, Domokos, Páll-G., Subái, 2007. 04. 18., MMM 92138/T, Ponoarele (SW of Baia de Árama), near Zaton cave, limestone, steppe, leg: Deli, Domokos, Páll-G., Subái, 2007. 04. 18., MMM 90621/42-, leg: Deli, Subái, Szekeres, 2009. 05. 22., MMM 91111/4-, Jupanesti (between Baia de Árama and Portile de Fier), Epuran cave, 407 m, leg: Boldog, Deli, Kora, 2007. 07. 07., MMM 90634/2. Agardhiella incerta (Grossu, 1987) (7. tábla) Az egyik legegyszerűbb, és emiatt az egyik legfurcsább szájadékú Agardhiella faj. A felnőtt állat szájadéka kifejletlennek tűnik, az egész héj egy juvenilis alakhoz hasonló. Nem véletlenül a faj első közlője38 is egy újonnan leírt faj, az A. licherdopoli (jelenleg syn: Agerdhiella lamellata) juvenilis alakjának tekintette, de közölt egy rövid leírást, és incerta néven elkülönítve kezelte tanulmányában, így ma ezt a nevet használjuk.39 A héj jellemzése: A héj kicsiny, törékeny, hengeres alakú, gömbölyded csúccsal rendelkezik. Az embrionális rész 1,75-2 gyengén szemcsézett kanyarulatból áll. A héj többi része bordázott, az utolsó kanyarulaton 58-96 (16-21/mm) vékony borda van. A héj 6,2-7,2 kanyarulatból áll, az utolsó kanyarulat az egész héj 49-55%-át foglalja el. A köldök szűk, kissé résszerű. A szájadéknak nincs fogaza37 SUBÁI 2011. 93. 38 GROSSU 1987. 251. 39 SUBÁI 2011. 94-95. 28
