A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Novák László ferenc: Táj, település, társadalom változásai a Körösök vidékén
Novák László Ferenc szinte értéktelen parlagként hever. A víz ennek ellenére követeli a magáét, s nem véletlen, hogy a felszántott egykori ősfolyómeder-fenekek, vízállások, tocsogók időnként belvízzel telnek meg. Szükséges volna a vízrendszer mielőbbi újólagos rendezése, a folyók, a lefűzött kanyarulataik, a morotva rendszer rehabilitációja. Igen nagy változás könyvelhető el a település és a társadalom területén is. Békés, Mezőberény, Gyoma és Endrőd, Szarvas településszerkezete is még őrzi a hagyományos szabályos, szalagtelkes elrendeződést, de az egykori gazdasági irányítóközpontok már elveszítették funkciójukat (a lakóház melletti kamrák, istállók, színek, górék használaton kívül állnak), ennek megfelelően telekbeépítettségük is erőteljesen átalakult. A határban már elvétve látható tanya, az is csupán lakásfunkciót tölt be az elesettebb társadalmi réteg számára, többsége omladozófélben van (12-21. kép). Endrőd határa megrövidült Kiskondoros puszta elcsatolásával. A két nagy település összevonása erre is visszavezethető. A társadalom hasonlóképpen vesztese a változásoknak. A hagyományos, kisparaszti gazdálkodás felszámolásával a paraszti társadalom is megszűnt, sajnálatos módon „átrétegződött” (kiöregedés, a fiatalok elvándorlása). Az ipar és szolgáltató ágak nem képesek megfelelő arányban foglalkoztatást biztosítani, nagy a munkanélküliség aránya, „viharos a sarok”. A föld, amely családok ezreit tartotta fenn egykor, ma már csak néhány családnak biztosít megélhetést, ugyanakkor, amikor már általánossá vált a fogyasztás, az önellátást nélkülözve. A társadalmi-gazdasági helyzet is újabb átalakítást követel magának. Évszázadok során többször pusztultak el falvak, tanyák, fogyott a lakosság, majd újra erőt vett a szükségszerűség, felvirágzott a tanyarendszer. Évszázadok során többször történt kísérlet a tanyarendszer felszámolására, de eljöhet az az idő, amikor - a történelem törvényszerűségei alapján újra ismétli önmagát - ismét a föld lesz az uralkodó tényező a gazdaságban, az élet követelményeként benépesülhet újra a határ, s lesz növekvő lakossága a vidéknek, szűkebb anyaföldünknek is. IRODALOM CSÍPÉS 1976 Csípés Antal: Békés megye élete a XVI. században. FkBML, 7. Békéscsaba, 1976. EMBER 1977 Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai. 1715-1730. FkBML, 8. Békéscsaba, 1977. ERDEI 1942 Erdei Ferenc: Magyar tanyák. Budapest, 1942. FÉJA é. n. Féja Géza: Viharsarok. Az Alsó Tiszavidék földje és népe. Budapest, é. n. 216
