A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Novák László ferenc: Táj, település, társadalom változásai a Körösök vidékén
Novák László Ferenc Békés lakossága 28 907 fő, ennek 37,75 %-a élt külterületen. Mezőberényben a 14 410 fős lakosságnak 25,38%-a lakott külterületen. Gyoma össznépessége 12 224 fő volt, ebből az összlakosság 33,1 %-a élt a tanyavilágban. Endrőd összlakossága 13 928 fő volt, a lakosság 60,4%-a számított tanyasi lakosnak. Szarvason az összlakosság 25 561, s ennek 49,14%-a külterületen élt. A művelésági megoszlást alapul véve Endrőd és Szarvas emelkedik ki a szőlőbeli lakosság magas arányával (19,78% és 22,63%). A határterület nagysága a külterületi, tanyasi népességhez viszonyítva Gyo- mán volt a legnagyobb, 5,552 ha/lakos aránnyal. Utána következik Mezőberényben, 4,06 ha/lakos aránnyal, Békés 3,211 ha/lakos, Szarvas 2,09 és Endrőd 1,783 ha/külterületi lakos aránnyal. Tehát a két szomszédos település, Gyoma és Endrőd határterülete és a külterületi lakosság aránya a két szélső értéket mutatja. Megállapítható, hogy a többségében római katolikus endrődiek kisebb határ- területen nagyobb számban éltek a tanyákon, mint a többségében református gyomaiak, akik jóllehet, lényegesen nagyobb határt birtokoltak, de a tanyasi lakosság viszont kisebb volt. Ebben a társadalmi viszonyoknak van meghatározó szerepük. A többségében agrárnépesség túlnyomó részét a törpe- és kisgazdaságok alkották. Például Gyomán 1935-ben az 1-5 katasztrális hold birtoknagyság kategóriába a gazdaságok 58,9%-a, az 5-15 kát. h.-ba 18,7%, a 15-25 kát. h.-ba 9,5%, a 25-50 kát. h.-ba 8,3%, az 50-100 kát. h.-ba 4% tartozott.28 Gyomán és Endrődön tehát a kisparasztok voltak többségben. Ennek komoly társadalmi következményei lettek. Endrődről történt a nagyobb arányú kivándorlás Amerikába, a társadalmi elégedetlenség nagyfokúvá vált. Itt csak utalok Féja Géza munkásságára. A „Vihar- sarok”-szindróma Endrődön jutott végkifejletbe, az 1935-ös csendőrsortűz következményeként.29 A szegények (házas és házatlan zsellérek, cselédek, napszámosok) általában a szőlőkben igyekeztek megvetni a lábukat. Az endrődi Öregszöllő lakossága 1484 főt számlált 1930-ban, míg ez az arány jóval magasabb volt a szomszédos Szarvas esetében. Ennek kapcsán szükséges hangsúlyozni, hogy az úrbéres világban a zsellérek (házas és házatlan) nem rendelkeztek földbirtokkal, csupán a jobbágyság. Mivel a szőlő szorgalmi földnek számított, azaz általában a határ mostohább talajviszonyokkal rendelkező részeit osztotta ki e célra a földesúr, a szegénység is hozzájuthatott, szőlőművelésre kaphatta külön szolgáltatás, fizetség fejében. Ezért nevezik - hasonlóan az irtványokhoz - szorgalmi földnek.30 Ennek tulajdonítható a szőlőterületek magas arányú lakottsága. Területünkön nemcsak a homokosabb határrészeken, de a mélyebb fekvésű Körös folyó kanyarulataiban, zugokban is történt szőlő- termesztés. A 19. százazd végén a filoxéra (amerikai gyökértetű) - hasonlóan a kö28 NOVÁK 1977. 528. 29 FÉJA é. n. 163-166. 30 SZOKOLAI 1856. 104-109. 208
