A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Novák László ferenc: Táj, település, társadalom változásai a Körösök vidékén
Novák László Ferenc engedetlen, maga feje után járó, gazdaságának javításában és sorsa javításában ta- nátsot el nem fogadó, mindent eleinek rossz szokása szerént viszen véghez, el hadja jó termékeny földjét romlani, sok gyomai ember nem bírván földjével, más falubelieknek, különösen Berényinek adja földjét felébe, sőt pénzért is mívelni”. A jobbágyokat nagyon hátrányosan érintette a legelőterületük csökkenése, amely az uradalmi majorság területét gyarapította. Az úrbérrendelet szerint 22 hold legelő, illette meg az egésztelkes jobbágyot, ez azonban a korábbiakhoz képest kevésnek bizonyult. A jobbágyok ellenállására azt válaszolta az uradalom, hogy „Azt senki se gondolja, hogy a Földes Úr annyi nyomást tartozik Jobbágyának adni, mint ameny- nyi marhát bír az jobbágy tartani”.23 A 19. század közepére befejeződött a határrendezés, a tagosítás. Az 1853-as úrbéri pátens kötelezővé tette a legelőfelosztás befejezését, gyakorlatilag megvalósult a jobbágyfelszabadulás.24 Gazdasági téren hatalmas változást eredményezett az 1858-ban megépített Szajol-Arad közötti vasútvonal, amely a kereskedelem fel- élénkülését vonta maga után, s ösztönzőleg hatott az agrártermelésre. A településrendszer is ekkor teljesedett ki. A 19. század első felében szabályozták a településközpontot. Gyomán a református templom a Körös felett áll a központban. A felszámolt Vermes- vagy Mirhó-háton a módosabb gazdák építették fel lakóházaikat és alakították ki gazdasági irányító központjukat. Ezzel átellenben, a kastély és a régi római katolikus templom körül, Fegyverneken a szegényebb társadalmi réteg települt meg. Az új katolikus templomot báró Wodianer Mór kegyúr és felesége, Atzél Zsófia építtette fel 1877-ben Hauszmann Alajos neves építész tervei alapján eklektikus stílusban. Gyoma harmadik nagy része a Németváros. Az 1830-ban Mezőberényből áttelepült, földhöz juttatott evangélikus németek ülték meg ezt a településrészt, s építették fel templomukat is 1862-ben.25 Endrődön a tekintélyes méretű, impozáns barokk jellegű római katolikus templom uralja a település központját. A szabályos porták a főbb, Szarvas és Gyoma felé vezető útvonalak mentén sorakoznak. Az építkezés érdekessége a homloktornácos (sorompós; ulicskás Mezőberényben, podsztyenás Békéscsabán) lakóház, amely a felső-magyarországi szlovák hatásra emlékeztet. A határ déli fekvésű, jó talajminőségű területén virágzott a szállás-tanyarendszer a vizsgált területen. A 19. század második felében az ugarföldeket (Gyomán Ege, Ugar, Mezőberényben az Ugar) is tagosították, s ott is kiépültek a határbeli üzemközpontok. A tanyák eredetileg szervesen kapcsolódtak a központi lakóházas portához, gazdasági irányítóközponthoz, majd - főleg a szegényebb társadalmi rétegek esetében - önálló lakás- és gazdasági egységekként is megjelentek a határon (ún. farmtanya). A szegénység igyekezett földhöz jutni. Az 1920-as években a Nagyatádi-féle földreform hatására például Gyomán a halmagyi Purgli-féle 23 NOVAK 1977. 549-550. 24 SZOKOLAI 1856. 147-150, 219-223. 25 NOVAK 1977. 530. 202
