A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)
Seres István: A sarkadiak küzdelme a hajdúszabadság visszaszerzéséért - Források (1712-1768). (Előmunkálatok a "Sarkadi hajdúk" című monográfiához)
A sarkadiak küzdelme a hajdúszabadság visszaszerzéséért 7mo. Tudgya-é? Látta-é? Halotta-é? az tanú bizonyossan, hogy az utátul fogva, az miulta az bírák sertíseket és méheket, egy a’ vagy kétt esztendők fojása alatt megdézmáltak, az útátul fogva az sarkadi lakosok közzül valaki adott-é dézmátt valakinek, búzájábul, árpájábul, szőlőjébül és egyéb gabonájábul. 8vo. Tudgya-é? Látta-é? Halotta-é? az tanú bizonyossan, hogy az midőn Sarkad impetáltattot Tekintetes Nemzet es Rédai Familiátul, nem külömben Tekintetes Nemes Szepesi Camarátul, ha akkor az sarkadi elöljárók ászt fogatták-é az közönséges lakosoknak, hogy ha az kaszálásával keressi is, csak adgyon az város megtartására, ollyan légyen az eő értéke szerént, mint akárki, az az szabadossan élhesse min- denémő bonumumát. Primus testis. Petrus Markus, Miles Inclyti Dominii Gyulaiensis, annorum circiter 48.257 Juratus Exmaninatus praevio Juramento fatetur. Ad primum. Tudgya bizonyossan az Fatens, hogy az midőn Kurucz Világ után kigyüttek a’ Sánczbul, Bör- kés (!) János bírósságában, úgy conveniáltak [egyeztek meg\, az ki sarkadi lakos akar lenni, mindenémő jövedelemmel szabad fog lenni, valaki ott meg fog maradni, a’ ki pedig nem akar maradni, és bíró pácza allyá nem akarja magátt submittálni, tehát harmatt nap alatt az helységből kiköltezégh. Ad 2dum. Pariter Tudgya az Fatens, hogy a’ kinek teczet megmaradni, megmaradhattott az helységben, aki pediglen megmaradott, bírótul köletett néki föghni. Ad 3tium. Tudgya bizonyossan az tanú, hogy sarkadi lakosoghtul senki seminémű praediumbul [pusztából] dézmátt nem vett, sem pediglen saját sarkadi földrül, és seminémű jövedelembül. Ad 4tum. Tudgya az fatens bizonyossan, hogy De eoutrumban specificált semílyek kezzöl, úgymint Vizesö (!) János, Borke János (!), és többi közzöl soha dézmátt nem vettek, és mígh híre sem halattot abban az üdőben nemeseknek, hogy valami praetensiójok [követelésük] lett volna, hanem csak az bírák disponáltak [rendelkeztek] magok között, úgymint az város bírái és elei. Ad 5tum. Tudgya az Fatens, hogy kétt embernek sertíseit, úgymint Fazekas Györkáít (!) és Rácz Istvámt, az bírák megdézmálták, és közönségessen elosztották, az kiknek illet. Kiatták is észt is, azért dézmálták, hogy sok volt az sertís, de a többéit senkéit sem. Az míhek iránt halottá az Fatens, hogy Bordás névő embernek míheit megdézmálták volna az bírák, és közönséges jóra fordították az mézett. Ad 6tum. Tudgya az Fatens, hogy nem az negyedik punctumban specificált semí- lyeknck atták az dézmábul obveniált mézett, hanem az helység sögségire258 fordították, és akori Vice Ispán Uramnak bizonyos dologért atták. Ad 7mum. Nem tudgya az Fatens bizonyossan, hogy valaki vett volna dézmárr mind edig is sarkadi lakosoktul. Ad 8vum. Másoktul hallotta az Fatens, hogy az midőn Tekintetes Nemzet es Rédai Familiátul impetáltattot Sarkad városát, hogy az ott való lakosoknak élly (!) fogadást tettek, hogy ha kaszájával is kérészi is az szegín ember, nem fogja sajnályni az köl- cségéd az városnak sögségére, a’ miből lehet, város megtartására, mig is megsze257 1. tanú: Márkus Péter, a Nemes Gyulai Uradalom katonája, mintegy 48 esztendős. 258 szögségire (szükségére) - S. I. 175
