A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 35. (Békéscsaba, 2012)

Deli Tamás: Agardhiella kutatások eredményei a Kárpátokban. A Munkácsy Mihály Múzeum puhatestű (Mollusca) gyűjteményének Agardhiella anyaga

Agardhiella kutatások eredményei a Kárpátokban

Csupán néhány malakológus (puhatestűekkel foglalkozó kutató) foglalkozott az Agardhiella genusz kárpáti fajaival.3 A genusz első fajának - a Púppá truncatella (L. Pfeiffer 1841) - leírását követően Bielz4 gyűjtötte az első kárpáti Agardhiella-kát. Az erdélyi tanító által talált példányok és tanulmányai alapján előbb a Púppá (Sphyradium) parreysii var. caesa Westerlund, 1878 (ma Agardhiella caesa), majd később a Sphyradium parreysii var. armata Clessin, 1887 (ma A. armata) és a Sphyradium parreysii var. lamellata Clessin, 1887 (ma A. lamellata) taxonokat írták le.

Ezt követően Kimakowicz,5 majd Soós6 tesz említést a Bielz gyűjtései során talált és később leírt taxonokról. Zilch7 a Senckenbergi Múzeumban őrzött a Bánátból származó Agardhiella héjak között 3 új fajt ismer fel, és ír le (Agardhia banatica, A. grossui, A. reinhardti). Ezt követően Grossu et Negrea,8 majd Grossu9 további fajokat ír le Románia területén. Grossu10 rendszerezi az ismert adatokat, és revízió alá vonja az immár számos fajjal képviselt romániai Agardhiella faunát. Az általa leírt fajok szinte kizárólag barlangászok által gyűjtött barlangi üledékekből vagy folyók által hátrahagyott uszadékokból származtak. Ebből Gittenbergerhez11 hasonlóan azt a következtetést vonja le, hogy a genusz fajai barlanglakok, és karsztterületeken fordulnak elő.

A publikációk többsége tehát az új fajok leírására szorítkozik. Kimakowicz12 és Soós13 munkáiban a korábbi (többségében 19. századi) kutatási eredeményeket foglalta össze. Subái14 aktuális revíziós tanulmányában egy új faj leírása mellett részletesen foglalkozik a kérdéses taxonokkal, típusanyagokkal, és minden előző publikációhoz képest sokkal teljesebb képet nyújt a genusz kárpáti fajairól.

A korábbi publikációkban állatföldrajzi és ökológiai, illetve a fajok életmódjával kapcsolatos kérdésekkel vagy nem foglalkoztak, vagy csak érintőlegesen tértek ki rá. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a nem célzott gyűjtések során - véletlenszerűen - csak néhány példány került elő, és a gyűjteményekben is csak nagyon

3 BIELZ 1863. 91, 228-230; BIELZ 1867. 97-98; CLESSIN 1887. 247-248; WESTERLUND 1878 188.; ZILCH 1958. 149-152; GROSSU-NEGREA 1968. 721-734; GROSSU 1987. 240-252; DELI 2010. 315-320; SUBÁI 2011. 77-121.

4 BIELZ 1863. 91; BIELZ 1867. 97.

5 KIMAKOWICZ 1883. 36; KIMAKOWICZ 1890. 99.

6 SOÓS 1943. 152-153.

7 ZILCH 1958. 149-152.

8 GROSSU-NEGREA 1968. 721-734.

9 GROSSU 1986. 7-11.

10 GROSSU 1987. 230-253.

11 GITTENBERGER 1975. 280-289.

12 KIMAKOWICZ 1890. 99.

13 SOÓS 1943. 152-153.

14 SUBÁI 2011. 77-121.

15