A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Seres István: A Sarkadi Csatáry család iratai
A Sarkadi Csatáry család iratai A Csatáryak egyik legfontosabb birtokát az 1607. szeptember 24-én fejedelmi adományként bírt Szörnyűfalva helység képezte. A forrásaink szerint a Bihar vármegye délnyugati részén, Bélrogoz, Csontaháza, valamint a Bélegregybe olvadt Mogyorós által határolt helységet Nyakas Miklós kutatásai szerint 1598-ban Bélkismaros29 mellett említették, és még 1645-ben is adózó községként írták össze. Érdekessége, hogy 1604-ben még Bocskai István fejedelem birtokai közé tartozott, tehát az örökébe lépő Rákóczi Zsigmond valóban saját falvaként ajándékozta meg vele az idősebb Csatáryt,30 aki a későbbiekben is szaporíthatta vagyonát. Végrendelete készültekor meglehetősen jómódú birtokosnak számíthatott, Sarkadon kiterjedt birtoka volt önálló udvarházzal, de a városban is rendelkezett házzal és hozzá tartozó szőlőskerttel. Emellett jobbágyai voltak Sarkadon, valamint a közeli Bihar és Za- ránd vármegyei településeken (Remete, Tárnáshida, ill. Feketegyarmat és Nagyze- rind). A végrendelet ugyanakkor csak azon birtokokra, jobbágyokra, ill. személyes tárgyakra tért ki, amelyek sorsáról külön kívánt rendelkezni, a további, tulajdonát képező, de már nem részletezett ingóságokat (itt elsősorban a készpénzre gondolt) és ingatlanokat négy egyenlő részre kellett felosztani a gyermekei - János, Judit, Ilona és Erzsébet - között. A korábbi, helytörténeti szakirodalomban egyébként úgy vélték, hogy a család a Békés városától délre, a Fehér- és a Fekete-Körös között volt egykori Csatárból származott, mely település még a 17. század közepén is fennállt.31 Mindenesetre az Öreg Csatáry Jánosnak közeli rokonai (atyafiai) voltak Csatárban, csak az a kérdés, hogy melyikben? Unokájának, Bálintnak, majd az ő örököseinek ugyanis önálló szőlőbirtokuk volt a hasonnevű bihari településen, a mai Hegyközcsatáron, de erről az örökhagyó sarkadi kapitány nem szólt a végrendeletében, a csatári szőlőhöz pedig akár a fia is hozzájuthatott, de az sem kizárt, hogy a Debrecenben fényes pályát befutó Bálint tett rá szert. A kapitány által Kató lányára hagyományozott, s korábban mindig a már elhunyt felesége tulajdonát képező „Kovási” említése viszont a bihari település mellett dönt, mivel itt egyértelműen a Hegyközcsatárral szomszédos Hegyközkovácsira kell gondolnunk! Szalárdy János „Siralmas krónikájá”-ból tudjuk, hogy az ifjabb Csatáry János 1659. november 22-én esett el a zajkányi csatában,32 a város lakói azonban már azt megelőzően elmenekültek. Borosjenő feladását (1658. szeptember 3.) követően Kenan budai pasa előbb a kincses Kolozsvárt sarcoltatta meg, majd a tatár kán és a román vajdák seregeivel együtt szeptember 13-án Várad alá érkezett, és az előrenyomuló tatárok a Berettyótól fogva a Körösök mellett szinte minden helységet a föld színével tettek egyelővé. Bár Nagyvárad ekkor még sikeresen ellenállt az ellenségnek, a kisebb várak, palánkok esetében a fejedelem nem sok esélyt látott a megmaradásra, ezért elrendelte, hogy még a török fővezér érkezése előtt felégessék 29 Ma: Stoinejti, Romániában. 30 NYAKAS 2005. 217. 31 Mindről lásd: KARÁCSONYI 1896. II. 63-64. 32 SZALÁRDY 1980. 520. 179
