A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Vári Anita: Néhány római mázas kerámia a Dél-Alföldön
Vári Anita A római mázas kerámia kutatástörténete Pannóniában Külön a római mázas kerámiával kevesen foglalkoztak a római kor kutatói közül. Ennek az lehet az oka, hogy a pannóniai területeken jóval kevesebb darabot találtak, mint a többi római kerámiából. Pannóniában a római kerámiákat általában egységesen tárgyalják, és ezen belül is nagy hangsúlyt fektetnek a terra sigilatta kutatására. Első jelentősebb említése a mázas kerámiának a római import agyagárukon belül Bónis Évához köthető, aki 1942-ben megjelent tanulmányában írt a mázas kerámiák formáiról és elterjedéséről.4 Később, Tokod kutatásánál külön cikket írt az ennél a műhelynél fellelhető mázas edényekről is.5 Az első világoszöld mázas, „zománcozott” edényt Nagy Lajos ismertette 1945-ben, és összefüggésbe hozta egy pannóniai tállal. Ezek alapján megállapította, hogy az ismertetett darab az I. század végétől a II. század végéig forgalomban és használatban volt Pannóniában.6 Thomas Edit a Tác-fövénypusztai villánál bemutatta az ott található mázasokat, és a műhelyet is ismertette,7 majd 1961-ben összefoglalta a győri mázas díszedényeket is.8 A szekszárdi múzeumban megtalálható mázas kerámiákról 1984-ben Péterfi Zsuzsanna írt típusok szerinti bontásban.9 Ottományi Katalin szintén elkülönítve tárgyalta a leányfalui őrtorony mázas edényeit, típusok szerint osztályozva, és kitért más pannóniai műhelyekre is, ahol szintén mázas kerámiákat gyárthattak.10 11 Az első összefoglaló munka, amely a pannóniai mázas edényekkel foglalkozik, két angol kutató tollából származik, és 1981-ben jelent meg a BAR sorozatban.11 Bónis Éva az 1990-ben, külön a mázas kerámiáról írt tanulmányában felvázolta korszakokra lebontva a gyártási központokat, nagy hangsúlyt fektetve Tokodra.12 1992-ben megjelent a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban kiállított pannóniai mázas edények katalógusa, Bánki Zsuzsa szerkesztésében,13 amely külön tárgyalja a korai és a kései mázas edényeket. Legutóbb, 1995-ben egy konferenciakötet jelent meg az Alba Regia sorozatában, amelyben a környező provinciákból is, például Dácia, Moesia, Germánia területéről származó mázas töredékeket és edényeket mutattak be a külföldi kutatók.14 A magyarországi barbarikumi területről Juhász Irén adta közre a szarvasi mázas fazekat.15 4 BÓNIS 1942. 5 BÓNIS 1991. 6 NAGY 1945. 7 B. THOMAS 1955. 8 B. THOMAS 1961. 9 PÉTERFI 1984. 10 OTTOMÁNYI 1992. 11 ARTHUR-WILLIAMS 1981. 12 BÓNIS 1990. 13 BARKÓCZI 1992. 14 GUDEA 1995; KREKOVIC 1995. 15 JUHÁSZ 2002. 94
