A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Csobai Erzsébet - Majoros Gábor: A nyulak tüdőférgeinek köztigazdái és a végleges gazda fertőződésének módja
Csobai Erzsébet - Majoros Gábor Mivel az erre vonatkozó szakirodalom nagyon nehezen hozzáférhető, a magyarországi nyulak tüdőféregfajainak azonosíthatósága érdekében az identifikációra felhasználható morfológiai jellegzetességek rövid leírását Babos, illetve Skrjabin alapján az alábbiakban adjuk meg. Spiculumok A Metastrongylida főcsaládba tartozó férgek spiculumain, amely csoportba az általunk vizsgált tüdőférgek is tartoznak, gyakran találunk szárnyakat, s ezek a legfejlettebbek a Protostrongylidae családban. A Protostrongylus nembe tartozó fajok spiculumai rendszerint bot alakúak, proximális végük megvastagodott, kissé ferdén levágott. Itt tapadnak a visszahúzó izmok. A disztális vég felé egyenletesen vékonyodnak, majd bunkó, esetleg pingpongütő alakban végződnek. Ezt az erősen kitinizált részt a spiculum testének nevezzük. Mediális oldalukon két hosszanti sorba rendezett korongokat találunk, ezekből tüskeszerű képletek erednek. Ezek a tüskék szolgáltatják a dorzális és ventrális szárnyak vázát, melyek tulajdonképpen vékony, hártyaszerű képletek. A tüskék a szárnyaknak fésűs szerkezetet kölcsönöznek. A Magyarországon előforduló két mezei nyúl tüdőféregfaj közül az egyik, a Protostrongylus pulmonalis esetében a spiculum testének hossza 120-150 pm, a szárnyak nagyon keskenyek, legnagyobb szélességük sem haladja meg a test szélességét, disztális végük soha nem nyúlik túl a test disztális végén. A tüskék egyszerűek, nem ágaznak el. A másik magyarországi faj, a P. tauricus spiculumának teste 360-450 pm hosszú. Disztális vége gömb alakú megvastagodásban végződik. A ventrális szárny szélesebb, mint a test kétszerese, s túlnyúlik a test disztális végén. A tüskék elágazódnak, egyenesek, eredésük után közvetlenül két ágra válnak, mások háromágúak, néhány csak a disztális végén ágazik el. A dorzális szárny hasonló a ventrálishoz, de a test disztális végén jobban túlnyúlik. A tövisek a test végénél egy pontból kiindulva, elhajló, sugárszerű elrendeződést mutatnak. Babos eredeti leírása szerint az üregi nyulakban előforduló P. oryctolagi spiculumának hossza 310-340 pm, pingpongütőszerű kiszélesedésben végződik, s két szárnya van. A dorzális szárny a spiculum egész testén végighúzódik, legnagyobb szélességét a disztális vég közelében éri el, azon túl nem nyúlik. A ventrális szárny az elülső és a középső harmad határán ered, legnagyobb szélessége 220 /un, a disztális vég felé hirtelen elkeskenyedik. A szárny fésűs szerkezete hasonló a P. tauricus-é hoz. Gubemaculumok A Protostrongylus-ok gubernaculuma három részből áll. Proximálisan egy fülekkel ellátott páratlan elem, a fej (caput) található. Ez erősen kitinezett. A fej a testbe (corpus) megy át, mely rendszerint páratlan képlet, de páros is lehet, ameny- nyiben két oldalán a szövet megszaporodik, s közte a hártya átszakad. A testből 56
