A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Csobai Erzsébet - Majoros Gábor: A nyulak tüdőférgeinek köztigazdái és a végleges gazda fertőződésének módja
Csobai Erzsébet - Majoros Gábor Fertőzött csigákkal történő féregfertőzés átvitele házinyálra Kiskunfélegyházáról 2007. szeptember 8-án gyűjtött, harmadik stádiumú Protostrongylus-lárváksd hordozó X. obvia csigákkal etetve házinyúlban próbáltunk létrehozni tüdőféregfertőzést. A csigákat előzetesen héjuktól megfosztva sztereo- mikroszkóppal vizsgáltuk, hogy tartalmaznak-e lárvákat, majd salátalevélbe begöngyölve őket a házinyúl elfogyasztotta azokat. Egy hónap múlva a fertőzés detektálása céljából, a bélsárból a fentebb leírt módon, Baermann-féle poharas módszerrel tüdőféreglárvákat próbáltunk kimutatni. Lőtt mezei nyulak tüdőféreggel való fertó'zöttségének vizsgálata 2005 és 2008 között három vadászidőszak alkalmával vizsgáltunk különböző területekről származó mezei nyúl tüdőket. A 2005. év őszétől 2006 januárjáig ösz- szesen kilenc, Békés megyéből származó mezei nyúl tüdőt vizsgáltunk, 2006-2007- ben 231 mintát kaptunk szintén Békés megyéből, végül a 2007-2008-as vadászidőszakban 86 tüdőt, melyből 62 Békés, 8 Pest, 8 Hajdú-Bihar, 2 Jász-Nagykun- Szolnok, illetve 6 Bács-Kiskun megyéből származott. A minták többségét néhány napos hűtőszekrényben történt tárolás után vizsgáltuk, s mivel a fertőzött tüdőben a parazita lárvák napokig túlélnek a hideg környezetben, ez lehetővé tette a szövetből történő lárvaizolálást. Néhány tüdőt mélyhűtött állapotban kaptunk. A mélyhűtött mintákat a kiolvasztásuk után, a hűtötteket a hűtőszekrényből kivéve sztereomikroszkóp alatt vizsgáltuk, s bennük féreggócokat, illetve kifejlett tüdőférgeket kerestünk. A férgek fajmeghatározását Babos (1959) munkája alapján végeztük. A mezei nyál tüdőkből származó férgek identifikálásának módja A tüdőkben talált férgeket az ivarszervek kitinizált részei, elsősorban a hímek páros spiculumai és a páratlan gubemaculumja alapján, valamint a nőstények farki végén lévő képletek felépítése alapján azonosítottuk. A féreg kutikulájából formálódott járulékos ivarszervek a megfelelő ivari partner kiválasztását teszik lehetővé a férgek számára, ennek megfelelően eléggé specifikusan alakulnak az egyes fajokban. Ezeket a képleteket nemcsak amiatt használják a fajok morfológiai azonosítására, mert az egyes fajokra jellemzőek, hanem további előnyük, hogy a preparálás során megőrzik alakjukat, ami az egyes példányok összehasonlítását lehetővé teszi. A hím hajlott, pálca alakú, kiölthető és visszahúzható spiculumai a nőstény ivarnyílásának kinyitására szolgálnak a párosodás alkalmával. Proximális végükön izmok tapadnak, disztális végük szabad, változatos formájú. A spiculumok között elhelyezkedő, ugyancsak két hosszanti félből összetett, de páratlan gubernaculum pedig a spiculumok mozgásának irányítására szolgál, mint egy vezető sín. A hím 54
