A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Brauer-Benke József: A tárogató története
A tárogató története beiktatásán jász és kun tárogatósok játszanak.85 A nyitrai püspök, Palugyai Imre 1839-es székfoglalásán egy Ligats vezetéknevű tárogatós (itt tarittyús) játszik, akinél családi hagyomány volt a muzsikálás.86 Somogyi Antal jászkun kapitány 1815-ös beiktatásakor a kunszentmiklósi Selyem István játszott tárogatón. Az aradi főispán, Wenckheim József 1825-ös beiktatásán egy Nógrád megyéből hozott fekete inges- gatyás tárogatós játszott.87 Az abaúji főispán, Károlyi Lajos 1830-as beiktatásán több tárogatós is játszott.88 A tárogató, népszerűségének köszönhetően, 1839-ben a Nemzeti Színházban Gaál József „Svatopluk” című drámájában mint „ó régi magyar” hangszer szintén szerepet kap.89 1853-ban az akkor induló Délibáb című folyóiratban gróf Fáy István indítványozta a tárogató mint „ős-eredeti magyar hangszer” haladék nélküli felkutatását és gyűjtését. A Vasárnapi Újság 1859. évi VI. évf., október 23-i számában gróf Fáy István felszólítja a cigányzenészeket, hogy tanuljanak meg tárogatózni, és vegyék be a hangszert a cigányzenekarokba is. A felszólításra reagálva Nyitráról, Jászberényből, Túrkevéről, Árokszállásról, Tabról, Rimaszombatról, Kunszentmik- lósról és Tinnyéről is érkeznek a „Vasárnapi Újságba” tárogatókról szóló híradások.90 Fáy István gróf felhívásának köszönhetően Virág Lajos még 1853-ban másoltatott egy kunszentmiklósi tárogatót, és elküldte a Nemzeti Múzeumnak. Az 1853 és 1864 közötti időszakban a Nemzeti Múzeumba került tárogatókat Gábry György mutatja be tanulmányában.91 A bemutatott példányokon jól látható morfológiai egyezések figyelhetőek meg. Ilyenek a kúpos kialakítású hangszertest, amelybe villás toldalékcsővel illeszkedik a duplanádnyelv (14. kép). Az ujjnyílások száma változó, lehet 6-7-8 felső és egy alsó állású ujjnyílás a hüvelykujj számára. A nyolcadik hangnyílást Gábry György utólagos fejleménynek tartja. A Gábry György által bemutatott hat hangszer közül négy közös jellemzője, hogy harang vagy kúpos tölcsérben végződik. Az 1853.52, később K55.451.C leltári számú, Virág Lajos kunszentmiklósi gyűjtő által ajándékozott tárogatóról kiderült, hogy az 1864.58, később F57.6426-os leltári számú, ún. Beliczai-tárogató másolata (15. kép). Az eredetileg zsámbéki, majd Kunszentmiklósra költöző Beliczai család tulajdonában levő tárogatóról Borsi Károly a család eredetét vizsgálva kijelenti, hogy II. Rákóczi Ferenc idejéből való.92 A gróf Andrássy Manó által adományozott ötödik hangszer (ltsz.: 1860.53) a tenor oboához hasonló, körte alakú hangtölcsérben végződik, mindössze egy ujjnyílás van rajta, és a befúvó nyílását fából esztergált, lyuggatott gömb alakú szélsapka fedi (16. kép). Gábry György hibásan a töröksípok 85 BÁRDOS 1987. 213-217. 86 GÁBRY 1978. 368-369. 87 LAKATOS 1881. 92. 88 TÓTH 1899. 295. 89 HARASZTI 1934. 249. 90 Vasárnapi Újság, 1859. 42, 47, 48, 49. szám. 91 GÁBRY 1967. 251-261. 92 Vasárnapi Újság, 1859. 48. szám, 572. 293
