A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Kocsor János Támadás két Békés megyei vezető ellen A „köztársaság-ellenes” ügy kirobbanását nem sokkal követve megyei szinten is tervszerű támadások indultak a helyi kisgazda vezetők ellen az MKP részéről. Az MKP Békésmegyei Bizottságának az áprilistól júniusig terjedő időszakra szóló munkatervében szerepel: „Kisgazdapárt gyengítése, balszárny létrehozásával, reakciós jobboldaliak kiszorítása. Irány különösen a szegény parasztság kivonása a Kisgazda Pártból (sic!). Balszárny kiépítése: Békéscsaba, Füzesgyarmat, Endrőd, Kö- rösladány. B. Szabó István, Futó József kizárása, illetve nyilvános szerepléstől való eltiltása. Felelős: főispán, titkár”. A júniustól augusztus 31-ig szóló munkatervben pedig ezt olvashatjuk: „Sokkal fokozottabban igyekszünk adatokat szerezni más pártok reakciós vezetőiről és képviselőjelöltjeiről, hogy azokat megfelelő időben suttogó és nyílt propagandával felhasználjuk.”53 A Viharsarokban a támadások már a Kommunista Párt munkaterve előtt megindultak. Március elején jelent meg a Viharsarokban Keleti Ferenc, az MKP megyei titkára tollából a Nem alkuszunk Futó József! című írás. Hogy mi volt a Tildy Zoltán hívei közé tartozó, nem szélsőséges Futó József bűne? Az összeesküvők és Kovács Béla védelme, a Szovjetunió gyalázása. „Hónapok óta figyeljük és figyeli az egész szeghalmi járás ennek a horthysta szájhősnek gyalázatos szereplését. Hónapok óta látjuk, hogyan jár tanyáról-tanyára, hogy bedobja az emberek leikébe az egyenetlenség tűzcsóváját, ostoba hazugságaival traktálva a hallgatóságát, saját pártjának parasztságát is felháborítva. Hónapok óta vagdalkozott és handaban- dázott a saját szemétdombján a magyar politikai életnek ez a rikoltozó szélkakasa. Mi nem szóltunk, gondolva, talán észre veszi, hogy nem Horthy parlamentjének a képviselője, nincs már ellenforradalmi fasizmus és a képviselő kötelessége nem a butítás, gyűlölet szítása, hazug hírek terjesztése.” Az ellene indított hadjárat végül is elérte célját. Futó József 1946-1947 folyamán háttérbe szorult, majd az 1947-es választásokon nem tudott mandátumot szerezni.54 Az MKP helyi vezetőinek szemében B. Szabó István, a párt megyei elnöke volt a legfőbb ellenfél. B. Szabó, aki az Ideiglenes Kormányban honvédelmi államtitkár, a Nagy Ferenc kormányban 1946. február 23-a és december 18-a között államminiszter volt, a magántulajdon szilárd védőjeként, az arányosítás egyik fő kö- vetelőjeként lépett fel a vármegyében, aki következetesen ostorozta a Baloldali Blokkot, főként a Kommunista Pártot. 1948. február 28-án, a Kisgazdapártnak azon a politikai bizottsági ülésén, melyen megfosztották Kovács Bélát kisgazdapárti tagságától, tiltakozásul lemondott a testületben elfoglalt helyéről. A Baloldali Blokk pártjai 1947. március 21-én egy jegyzéket nyújtottak át a Kisgazdapárt megyei választmányi ülésén, melyben B. Szabó István lemondását követelték. „A Kisgazda53 BML BF MKP BMB Békés Megyei Bizottság munkatervei. MKP Békésmegyei Bizottságának három hónapos munkaterve; Békésvármegye MKP Megyebizottságának munkaterve 1947. augusztus 31-ig. 54 VIDA-VÖRÖS 1991. 37. 276
