A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Kocsor János: Az 1945-1948 közötti időszak néhány kérdése a Független Kisgazdapárt Békés vármegyei sajtójában
Kocsor János sítás tervezetébe nem egyezünk bele, de nem azért, mert a nagytőkét akarjuk védeni, hanem azért mert ebben a magántulajdon megsértését látjuk. Pártunk nem engedheti, hogy a magántulajdon jogának biztonsága megszűnjék vagy esetleg a magántulajdon is megszűnjön” - nyilatkozta az Alföldi Népújságnak B. Szabó István.23 A nagymalmok államosítását 1946-ban, mivel a felek a pártközi tárgyalásokon nem jutottak megegyezésre, egyelőre elnapolták. A nagybankok államosításának ügye 1947 tavaszán került napirendre. Ezt is kísérte a kommunista befolyású sajtó hangulatkeltő cikksorozata. Csak néhány cím a Viharsarokból: „A kisember és a bankok”, „A vármegyei közigazgatási bizottság állástfoglalt a nagybankok államosítása és a nagyvagyonok dézsmája mellett”, „A Kisgazdapárt a parasztokkal és a kisiparosokkal szemben a bankok magántulajdonát védi”, „A „magántulajdon elve alapján a nagytőkéseket védelmezi a Kisgazdapárt. Adatok az államosítandó nagybankokról”. A Kisgazdapárt részéről felmerült ellenérvek lényegében ugyanazok, mint a malmok esetében: „A Baloldali Blokk államosítani akarja a Nemzeti Bankot. Számtalanszor kifejtettük, hogy a magántulajdon elvén állunk és az államosításban csak egy bizonyos határig megyünk el. Vegyék állami ellenőrzés alá a Nemzeti Bankot, de addig nem államosíthatunk tovább, míg az eddig államosított üzemek deficittel dolgoznak. Nem akarjuk a nagytőkét védeni, de ebben az országban szükség van magántőkére és egyéni kezdeményezésre” - olvashatjuk Gálik János 1947. május 18-án, a mezőberényi nagygyűlésen mondott szavait az Alföldi Népújság tolmácsolásában.24 Ki a demokrata és ki a reakciós ? „A Kisgazdapártban tömörült magyar parasztság sokszor úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nem az az igazi demokrácia, amit a munkáspártok folytatnak, mert ezek erejüket meghaladó módon akarnak részt venni a hatalomban, és ezt éreztetik a szélesebb rétegekkel is. A munkáspártok szerint viszont nem demokrácia az, amely nem igazodik teljes mértékben a munkáspártok demokratikus irányelveihez” - idézi az Alföldi Népújság Nagy Ferenc Székesfehérváron 1946 májusában elhangzott mondatait. Majd az újságíró így ismerteti a kormányfő szavait: „Nagy Ferenc miniszterelnök az egész kisgazdapárt álláspontját fejezte ki, amikor a koalíció belső súrlódásainak okaira rámutatott. A demokrácia különböző értelmezése van a hátterében annak, hogy egyesek túlzott követeléssel lépnek fel a Kisgazdapárttal szemben.”25 23 Alföldi Népújság, 1946. október 19. B. Szabó István államminiszter: A Kisgazdapárt el van szánva arra, hogy semmiféle erőszakos követelésnek nem enged! 24 Alföldi Népújság, 1947. május 20. „Bort, búzát, békességet”. 25 Alföldi Népújság, 1946. május 15. A Kisgazdapárt engedékenységének határát a politikai becsület szabja meg. Nagy Ferenc székesfehérvári beszéde. 268