A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Czirók Zoltán: Egy repülőszázad viszontagságai Aradtól Békéscsabáig (1918-1919)

Czirók Zoltán

1919. március 21-én megalakult a Tanácsköztársaság kormánya, amelynek a Vix-jegyzék visszautasítása nyomán szembe kellett néznie a szomszédos államok támadásával - a franciák és angolok hallgatólagos beleegyezésével. A 37. (légügyi) osztály által március 24-én kiadott, „a vörös hadsereghez tartozó magyar repülőalakulatok beosztásáról és hadilábra helyezéséről” szóló rendelet a repülőalakulatok beosztását egyelőre érintetlenül hagyta.23

Ugyanaznap a 23. hadosztály-parancsnokság Kétegyházáról egy négygépes különítmény kirendelését kérte Békéscsabára. A légügyi osztály válasza szerint ez nem volt lehetséges, ellenben a szegedi 5. repülőosztály, a kecskeméti 5K repülőkülönítmény - s amennyiben a viszonyok engedik -, az aradi 6. repülőosztály a parancsnokság rendelkezésére álltak. Ennél azonban sokkal nagyobb előrelépés történt, hiszen már másnap, március 25-én Korbuly László, az aradi egység parancsnoka telefonon a következőket jelentette: „Az aradi repülőosztály áttelepült Békéscsabára - minden anyagát magával vitte. 5 gépe van, ezek közül azonban három iskolagép (kétkormányos), tehát csak a két 161-es használható. Mivel hosszabb felderítő repüléseket kell végeznie, sürgősen kér gépeket.”24

A Hadügyi Népbiztosság április 8-án rendelte el a repülőcsapatok átszervezését - az immár békéscsabai repülőosztály a 6. repülőszázad elnevezést kapta. A rendelet megszüntette továbbá az addigi repülőcsoport-parancsnokságokat, és újra életbe léptette a korábban felfüggesztett toborzási utasításokat. Meghatározta a repülőszázadok alárendeltségét is; eszerint az egyes hadosztályokhoz rendelték a századokat, a békéscsabai századot a kétegyházi 6. hadosztály-parancsnokság alá.25

Az áttelepülést követően megkezdődtek a bevetések, és ehhez kiegészítették a század gépállományát is. A debreceni 7. repülőszázadtól április folyamán a következő levél érkezett a repülőcsapat-parancsnoksághoz: „A 6. rep. szd-tól április 7-én 161.182 és 161.183 gépek landoltak Borossebesen a hadosztály újólagos parancsára - dacára annak, hogy repülők, az onnan való újólagos startot lehetetlennek tartották, leszálltak s a puha talaj miatt nem tudtak visszastartolni. A pilóták mindent elkövettek, hogy a gépeket visszarepüljék, de még április 10-én sem érkeztek be. A rossz időjárás folytán a gépek átáztak, és meglehetősen megrongálódtak. A fenti esetből kifolyólag értessék meg a parancsnokok a felettes hatóságokkal a mai nehéz viszonyokban, midőn a gépek beszerzése oly óriási nehézségekbe ütközik, ne hagyják figyelmen kívül a repülők szakvéleményét.”26

A fentihez hasonló balesetek mellett azért természetesen az egység békéscsabai működése javarészt sikeres volt. Bár az egyes repülésekről nem maradtak fenn részletes jelentések, az ismert, hogy a század április 10-20-ig, „dacára az esős és borús időjárásnak 9 eredményteljes felderítő repülést végzett Arad-Máriaradna23 HL, MTK iratai. 737/bk. 37. Olt. 27. d.

24 HL, MTK iratai. 742/bk. 27. d.

25 HL, MTK iratai. 7848/eln. IV. 8 - 1919. 27. d.

26 HL, MTK iratai. 762/bk. 27. d.

256