A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)

Seres István: A Sarkadi Csatáry család iratai

A Sarkadi Csatáry család iratai Ez levelemet pedig adtam illyen böczületes nemes szemíllyek élőt, úgy mint: sarkadi fű bíró Erdős Péter és az sarkadi hites nótárius, Balog István Uraimék előtt, ez levelemet pedig magam peczétivel megerőssítvén. Anno 1653. die 3. Decemb- rys. Idem qui supra. P. S. Anno 1655. die 24. Augusti. Ugyan nevezett azon jószágom fejében vettem fel Bátyám Uramtul, Czatári János Uramtul hetven nyolcz forintot, az mely immár egy summában az elébbeni 40 greczi tallérral edgyüt teszen másfél száz fo­rintot. Ez utólszori pénztadás lett sarkadi Batona67 Csikós István és az sarkadi hites nótárius, Balogh István Uraimék előtt. (Gyűrűspecsét.) Csatári Ersébeth Bányának, Csatári Jánosnak a szörnyűfalvi részit adta zá­logról való contractfus]. Csatári Joannem inter et Elisabetham Csatári viduam Antonii Vezéndi impignorationales litterae anno 1653.68 Bihar C. 8. 10. Lugosi János sarkadi birtokos záloglevele ilj. Csatáry János számára Sarkad, 1641. augusztus 2. (Eredeti. MOL F 17. Cista comitatuum, Bihar. Fase. C. Nr. 9.; 19. századi másolata: HBML IV. B. 6/e. Nr. 248. föl. 24. „E.”) Fejér János és Szabó Sebestyén sarkadi (birtokos) nemesek jelenlétében iga­zolja, hogy 35 magyar forintért elzálogosította a Prépostősiben levő részbirtokát. Én Sarkadon lakó Lugasi János, adom tuttára mindeneknek, az kiknek illik ez levelemnek rendiben, hogy én iffiabik Czatáry János Uramnak vetőttem száloghban Praepost Ősiben levő ré[.s]z portiómat harmincz eőt magiary formtakan, az mígh magam pénszen kiválthatom. Adom pedigh minden hozszá tartoszó javai­val, szántó, kapáló földével, erdejével, halászó viszével, rétivel, erdejével és ma­lom helyével, az mígh én kiválthatom. Mikor pedigh ki akarom váltani, magam pénszén szabadoson möntön kiválthassam vagy magam, vagy maradékom, őh (?) kegyelme is tartosszék kiboczhátani möntön keszébúl az fellüly megh írt harmincz eöt forint letéve. 61 A 19. századi másoló olvasatában „Katona” szerepel, az eredeti oklevél alapján viszont inkább a Batona alakot tartjuk helyesnek. Az adásvételt tanúsító férfi az id. Csatáry végrendeletében szereplő Csikós Istvánnal lehet azonos, s így a Csatáryak - addigra már talán felszabadított - jobbágya volt. Mi­vel a Batona/Batonya vezetéknév a 18. század elején is előfordul Sarkadon, talán ebben az esetben is a város lakossága körében gyakori kettős vezetéknévről (pl. Bende Szabó, Köllűs Szabó) van szó. 68 A Csatáry János és özv. Vezendi Antalné Csatáry Erzsébet közötti záloglevél, 1653. 205

Next

/
Oldalképek
Tartalom