A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Seres István: A Sarkadi Csatáry család iratai
Seres István tendeig, sőt gyermekeire is hagyta halála utánn, nevezetesen János fiára haláláig, azontúl úgy rendelte, hogy fia, János és 3 leányai egyformán osztozzanak. De a’ D. betű alatt még jobban megbizonyíttatik az impetrátor Idősb Sarkadi Csatáry János által nyert Szömyűfalva helységében a’ gyermekei közt való birtok is (possessorium), mert a’ testamentom tétel, s így a’ szükséges képpen következett osztály után 8 esztendővel eladja az impetrátor leánya, Erzsébet Vezendi Antal Deákné testvérinek, 1ff jobb Csatáry Jánosnak szörnyűfalvi részét 165 lbe, s arra 1655be, a’ testamentomtétel után 12 esztendővel auctiót is vészén. Az E. betűjű contractussa Lugas [!] Jánosnak azt mútattya, hogy 1641be, és így az Öreg Csatáry János testamentom tétele előtt, Praepost-Ősiben53 valami darab jószágát Iffjabb Csatáry Jánosnak e/zálogosította, s innen is világos, hogy öregebb s iffjabb, és így ketten voltak, úgymint az attya és a’ fia, Csatáry János néven. Továbbá az F. betű alatt a’ Sarkadi Csatáry Bálint testamentoma azt bizonyíttya a) hogy Csatáry Bálint valóságos unokája az impetrátor Csatáry Jánosnak, az Iffjabb Jánosnak pedig fia b) hogy jószágából a’ törökök elől szaladott el Debreczenbe c) hogy a’ Csatáry Bálint fia, János, leányai pedig Anna és Borbála A’ G. betű alatt lévő documentomból is kitettzik, hogy az impetrátor leánya, Csatáry Ersébet (a’ kit a’ D. betűjű irovány feljebb említ) testvérével, Iffjabb Csa- táry Jánossal megosztozván, az Iffjabb Csatáry János fiának, Bálintnak esett jószágbeli részét, Bálint másutt (t. i. Debretzenben) lakván 90 tallérokon 1677be megvette, innen is világos tehát, hogy Bálint az impetrátor unokája vala. - Sőt a’ H. betű alatt az Ősi Gáspár 300 fonóiról szólló quietántiája még azt is mútattya, hogy a’ Debreczenbe költözött Csatáry Bálint, még Debreczenbe laktába is bírta a’ szörnyűfalvi jószágát, 1686ba. - Lévén továbbá az J. betű alatt egy betsű levele Csatár helységének a’ Csatáry Bálint megkérésére a’ Domoszlói szőllőről 1678ba, majd a’ K. alatt 1694be egy más betsűlevé/ a' Csatáry Bálint fia, Csatáry János (ez már 3k_János) és sógora, Erdélyi Szabó János kérésekre a’ Csatáry Bálint Domoszlói szőllőjéről; sőt az L. betű alatt Erdélyi Szabó Mihály, a’ Csatáry Borbála Erdélyi Szabó Jánostól származó fia, a’ mely Borbála testvér volt Csatáry Jánossal, a' Csatáry Sálint fiával; a’ Domoszlói szőllőre 1714be 30 forintot vészén fel bántyától, Csatáry Jánostól. Azután az M. betű alatt ugyan Erdélyi Szabó Mihály a debreczeni Tóczós kerti szöllőjét, mely annyára, a’ Csatáry Bálint testamentoma értelme szerént maradott, báttyának, Csatáry Jánosnak 172lbe eladja; s a’ feljebbi 4 rendbeli documentumok- ból a’ bizonyosodik meg, hogy Csatáry Bálintnak János volt újra a’ fia, e’ néven 3k. - Jánosnak ismét István volt a’ fia, azt láthatni 53 Prépostősi, egykori község, majd puszta Sarkadtól északkeletre. 194
