A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Seres István: A Sarkadi Csatáry család iratai
Seres István tzéljokra szolgáló próbáikat (mellyeknél fogva nem tsak az ő eleik mindenkor, ha nem magok ezek is etiam de praesenti, nemesi szabadságban élnek, és a’ mely próbáknak originálissait, a’ Tisztelt Al-Peres Fő Fiscális Úr noha már látni méltóztatott is, - azoknak originálissainak, a’ mikor kívántatni fog, szívesen leendő közlések mellett) a’ következendőben terjeszti törvény eleibe. - Nevezetesen Először. Elő adja az A. alatt, a’ Tekintetes Fehérvári Tekintetes Káptalan hiteles petsétje alatt költ transumptumot; mely szerént sarkadi kapitán Csatáry János Rákotzy Sigmond fejedelemtől 1607be September 24én az ezen Tekintetes Nernes Bihar Vármegye kebelében helyheztetett Szörnyűfalva helységét donatió által nyerte. - Mellybe ugyan abba az esztendőbe a’ B. alatt kapcsolt relatiója szerént a’ Tekintetes Nagyváradi Káptalannak, a’ nevezett kapitány statuáltatott is. - Majd ismét ugyan azon impetrator Kapitán Csatáry János 1643ba martius 14én a’ C. alatt testamentomot tett gyermekei között a’ szörnyűfalvi jószágának, a’ fia, János, és három leányai között véghez viendő osztály eránt. A’ honnan a’ D. alatt gyermekeinek possessoriuma is bizonyíttatik; mert 8. esztendővel a’ testamentom tétel után, az Impetrátor egyik leánya, Ersébeth Vezendi Antalné, a’ testvériének, második Csatáry Jánosnak szörnyüfalvi részét 165 lbe 3a decembris zálogba adta; a’ melyre 1655be 21a augusíi auctiót is vett. - Továbbá, hogy az impetrátor Csatáry Jánosnak fia, János volt: a’ C. és D. alatt lévő productumokon kívül bizonyítja még az E. alatt lévő contractussa Lugasi Jánosnak;- és így két Csatáry János követte egymást. - Azután Sarkadi Csatáry Bálintnak, az F. alatt lévő testamentoma, mellyet 1698ba november 21én tett, bizonyságul szolgáll arra: hogy Csatáry Bálint, midőn Ször- nyűfalvát a’ török el foglalta: János fiának és Komáromy István vejének meg hagyta azt, hogy törvénnyel vegyék vissza. A ’ honnan ki jön, hogy Csatáry Bálint, az impetrátor Csatáry Jánosnak valóságos első unokája; második Csatáry Jánosnak pedig azon fia légyen: aki a’ törökök elöli Debretzenbe vonta magát. - De e’ felett a G. alatt lévő, s az 1677iki december 19én költ zálogos levélből is ki tettzik, hogy az impetrátor Csatáry Jánosnak Ersébet leánya meg osztozván a’ testvériével, már másik Csatáry Jánossal: azon második Csatáry Jánosnak (kinek fia, Bálint Debretzenbe vonódott) részét vagy is rátáját 90 tallérokon meg vette.- Innék is ki tetszik tehát, hogy Bálint az impetrátor unokája volt. - Sőtt az Ősy Gáspár 300 ftról szálló, s a’ H. betű alatt ide mellékelt quiétán- tiájából, az is világos: hogy a’ Debretzenbe költözött, említett Csatáry Bálint fizette vissza Ősynek a’ szörnyűfalvi portióra fel vett, most nevezett summát december 28án 1686ba és így bírta Csatáry Bálint még Debretzenbe laktába is a’ szörnyűfalvi jószágot. - Majd az J. és K. betűk alatt az 1678k esztendő április 4én és az 1694k esztendő octóber 9én kőit két rendbeli betsű levelei Csatár45 helysége bíráinak ismét bizonyít45 Hegyközcsatár Bihar vm-ben (ma: Cetariu, Romániában). 184
