A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Martyin Emília: A magyarországi románok bázismúzeuma
Martyin Emília A kutatási témakörök a következők voltak: a közösségek történelme és az együttélés következtében felmerülő gondok; a hagyományos építészet változásvizsgálata; a hegyvidéki és alföldi hagyományos mesterségek, a különböző etnikumok népszokásai és néphite. A projektben résztvevő muzeológusok a kutatás eredményeit közlő kétnyelvű kiadványban öt témakörben nyújtottak átfogó képet egy változásban lévő, de archaizmusát hagyományaiban mégis megőrző paraszti világról. A 2005-2006. év folyamán zajló, „Vasútállomások és néphagyományok. Határokon átívelő vasúti kulturális utazások” című PHARE CBC projekt a két múzeum második közös vállalkozása volt. A tíz hónapon át folyó kutatási projekt Tótkomlóstól Nagyhalmágyig, vagyis a Körösök völgyéből az Alföldön át a hegyekig terjedő útvonalat követve, megpróbálta bemutatni a vidék régészeti, természeti, kulturális és épített örökségét (17. kép). Az érintett települések vasútállomásaira és néphagyományaira vonatkozó levéltári anyagok, szakirodalmak, iratok, fényképek és dokumentumok feltárása után több héten át folyó terepmunkára került sor. A terepmunka közben készült fotókat és archív felvételeket tartalmazó, ismeretterjesztő fényképalbum vasúttörténeti áttekintést nyújt, valamint átfogóbb képet ad a természeti és épített örökség szépségeiről.14 A kutatás másik fontos célja volt a vizsgált vegyes lakosságú települések néphagyományainak, kulturális rendezvényeinek feltérképezése, egy rendezvénynaptárral egybekötött útikalauz összeállítása a gyűjtött anyag turisztikai szempontú fel- használása, népszerűsítése érdekében.15 A projektben résztvevő szakembereknek az volt az elsődleges szándéka, hogy szélesebb körben megismertessék néhány Arad és Békés megyei vasútvonal történetét, fontosabb állomását, hogy a rossz állapotban lévő vasútállomásokra, ezek műemlékké nyilváníttatásának szükségességére felhívja a figyelmet, valamint, hogy ösztönözze az olvasót a vasúti turizmusra. A projekt Románia Kulturális és Egyházügyi Minisztériuma Arad Megyei Igazgatósága kitüntetésében részesült. A sorrendben harmadik, „A kender az etnológiától az ökológiáig - Egy növényi kultúra határokon átívelő revitalizációs programja” című projektnek célja a kender értékének és hasznosíthatóságának újrafelfedezése, és a fiatal generációk körében történő népszerűsítése volt (18. kép). A kiindulási pontot a falvak emlékanyagának feltérképezése, a román, magyar, szlovák termesztők és feldolgozók visszaemlékezései jelentették. Több olyan településen történtek adatgyűjtések, ahol nagy múltra tekint vissza a kendertermesztés és feldolgozás. A cél az volt, hogy vizsgálják a kenderfeldolgozás hagyományainak emlékanyagát. A terepmunka folytatásaként az iparág jelenlegi lehetőségeinek felmérésére összpontosítva a kender ipari, gyári feldolgozását vizsgálták. A program egyik fontos része a fiatalok természetbarát ruházati cikkek iránti érdeklődésének felkeltése volt. Ennek céljából két „Öltözködjünk egészségesen” 14 SABÄU-CSOBAI 2005. 67. 15 MARTIN-COLTA 2005. 65. 154