A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Filus Erika: A kiskőrösi szlovák haj- és fejviseletek az 1900-1960-as évek között
A kiskőrösi szlovák haj- és fejvis eletek az 1900-1960-as évek között a fiatalok szórakozási alkalmain és társas összejövetelein - mégis azt mutatták, hogy hamarosan tagjai lesznek a nagylányok közösségének.9 Kiskőrösön 16 éves kor körül kezdtek el nagy lány kodni. Ekkorra minden mezei és ház körüli munkát el tudtak végezni, megtanultak főzni, szőni, fonni, varrni, kenyeret sütni. Ezek után már szabad volt szórakozni járniuk, udvarlójuk is lehetett, de eladósorba csak 17-18 évesen kerültek.10 11 A kiskőrösi fiatalság az 1900-as évek legelején még toll- és kukoricafosztók- ban szórakozott, a ’30-as évektől azonban inkább kocsmákban tartott bálokba és az iskolában szervezett táncos összejövetelekre jártak. Szintén jó ismerkedési alkalom volt a vasárnap délutáni korzózás és az ártézicskázás ,u A fosztóba és az ártézicskázáshoz nem, a bálokhoz és a vasárnapi sétához azonban ünnepi öltözet és frizura illett. Noha többféle ünnepi frizurát tudunk megkülönböztetni, eltérés csak az előhaj fésülési módja között akad, a hátihaj minden esetben egyforma volt: a fültől induló két fonatot polgári hatásra a fej körül koszorú formába hajlították és hajtűkkel rögzítették. A középválasztékos előhajat egy 4-5 cm széles párnázott szalaggal, az ún. libacskáv al szorították lejó szorosan. A libacskát a tarkón kötötték meg egyszerű pertlivel, széleire flittereket varrtak, amelyek kilátszódtak a föléje kerülő szalag alól. Noha az előhajon az idők során sokat alakítottak, változtattak a lányok, ez volt az az alapforma, ami mindvégig megmaradt. Az előhaj formázásának legegyszerűbb módja az volt, amikor a libacska alól a közép választéktól indulva jobbra-balra öt vagy hat tincset húztak ki és különítettek el. Ezt a formát na hupke néven ismerték a kiskőrösiek.12 Ha ezeket a kihúzott tincseket kézzel megpödörték, akkor kapták a kipödrött hajat, vagyis a vi perganjet.13 Az 1930-as évektől kezdve elterjedt a kormizó, vagyis a hajsütővas. Ezzel készült a kormizott vagy kolmizott haj, ami Kecelen is nagy divat volt ebben az időben. A hajat itt is szorosan lekötötték a libacskával, de nem kézzel, hanem hajsütővassal alakították ki a csigákat (2. kép). A kormizóvasat a sparheltba dugták, ahol a 9 FILUS 2006. 9. 10 FILUS 2006. 9. 11 Korzózás: Vasárnap délután a városközpontban, a mai Szarvas fogadó előtti téren találkoztak a fiatalok. A lányok kettesével-hármasával sétáltak karonfogva, kezükben hímzett zsebkendőt és a szüzességet jelképező rozmaringágat tartottak. A legények szemben sétáltak a lányokkal, és figyelték őket. Ha egy legénynek megtetszett egy lány, megkérdezte, hogy sétálna-e vele. Igenlő válasz esetén ketten sétáltak tovább a következő sarokig, miközben a hírekről, bálokról, munkáról beszélgettek. Ezután ismét lekérhették a lányt. Nagy elismerés volt, ha a legény elcsente a lány zsebkendőjét, amit a következő vasárnap visszaadott neki. Ha a visszaadott kendő tiszta, vasalt volt, az azt jelentette, hogy a legénynek komoly szándékai vannak. Azonban ha piszkosan adta vissza, akkor a zsebkendőelvétel csak játék volt. Ártézicskázás: A város főterén lévő ártézi kútból hordták esténként a leányok haza a vizet. Jó alkalom volt ez arra, hogy a legényekkel találkozzanak. Bár több kút is volt a városban, még messziről is idejártak, mert itt voltak a legtöbben. FILUS 2006. 14-15. 12 SIMON 1980. 37. 13 SIMON 1980. 37-38. 125
