A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Filus Erika: A kiskőrösi szlovák haj- és fejviseletek az 1900-1960-as évek között
A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34 (2011) 123-144. A KISKŐRÖSI SZLOVÁK HAJ- ÉS FEJVISELETEK az 1900-1960-as évek között- Filus Erika Kiskőrös mezőváros területére a török pusztítást követően a 18. században, 1718-ban érkezett egy 700 szlovák ajkú telepesből álló népesség Árva, Hont, Gö- mör, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Sáros, Turóc és Zemplén vármegyékből a terület birtokosa, a Wattay család irányítása alatt.1 Magyar környezetbe kerülve fokozatosan elmagyarosodtak, csak szlovák etnikai tudatukat és evangélikus vallásukat őrizték meg. Az idősebb korosztály egy része ma is megérti-beszéli a szlovákot,* 2 ám ez a nyelv egy itt kialakult, magyarral kevert dialektus.3 A kiskőrösi szlovákok viselete a magyarországi viseletes területekhez hasonlóan sokszoknyás, ahogy itt nevezik, bőszoknyás viselet, amely - a nyelvhez hasonlóan - helyben alakult ki a környékbeli területekkel való élénk kapcsolatoknak köszönhetően.4 Mivel a népviselet reprezentatív eleme a hajviselet és annak elkészítési módja, gondozása, illetve a hozzá kapcsolódó szabályok, indokolt róla külön tanulmányban szólni. A vizsgálódási időszak az 1900-as évek elejétől a kivetkőzési hullámig, vagyis az 1960-as évekig terjed. Nem állt módomban tanulmányozni a környékbeli, kiskőrösi kirajzású vagy Kiskőrössel szoros társadalmi-gazdasági kapcsolatban álló falvak szlovák származású lakóinak fejviseletét, így vizsgálódásom kizárólag a város területére terjedt ki. A kutatás során főként a visszaemlékezésekre, a még fellelhető recens anyagra és a régi fotókra támaszkodtam. A továbbiakban a kiskőrösi hajviseletet mutatom be nemek és életkorok szerint a különböző életkoroknak megfelelő díszítési és fésülési módokkal, fejfedőkkel együtt. Mivel a férfi haj- és fejviselet sokkal egyszerűbb a nőinél, így itt a bajuszvi- seletet és a borotválkozási szokásokat írom le, valamint kitérek a fej és a haj tisztán tartására, ápolására is. ' NÉV NÉLKÜL 1989. 108. 2 A kiskőrösi szlovákok nyelvhasználatáról bővebben: GYIVICSÁN 1993. 3 Ezt a zárványnyelvet semmiképpen sem lehet az irodalmi szlovákhoz mérni. Kialakulásának oka, hogy az elköltözés után az eredeti lakhellyel való nyelvi kapcsolatok hiányában nem fejlődött tovább, hanem megrekedt a 18. századi szinten. így fordulhatott elő, hogy az új eszközök nevei, az új fogalmak már magyarul épültek be a nyelvbe; magyar szavakhoz szlovák eredetű ragokat toldottak és fordítva. 4 Itt főképp a Bácskával, Kalocsával és szállásaival, valamint a Sárközzel való kapcsolatok figyelemreméltóak. 123
