A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Vári Anita: Néhány római mázas kerámia a Dél-Alföldön
Vári Anita A murgai mázas korsó típusába sorolható az apátfalvi egész edény (Kát. 2; 3. kép) és a csongrádi perem, ill. nyaktöredék (Kát. 6). A előbbi kiszélesedő peremű, teste tojásdad alakú, profilált szalagfüle a perem alól indul. Mindkettőn a máz zöld színű és likacsos szerkezetű. Az egyfülű, szűk nyakú korsók gyakoriak a IV. századi anyagban, általában profilált vagy tölcséres peremmel ellátottak. Az apátfalvi korsón a murgai típus jegyei fedezhetőek fel. Apátfalván két sírt találtak, az egyikben 18-22 éves nő feküdt. Koponyája bal oldalán álló helyzetben került elő a mázas korsó. Szájában üvegpohár töredékeit fedezték fel.78 Nevét ez a korsótípus arról a korsóról kapta, amit a Tolna megyei Murga közelében találtak. Ez a korsótípus az egész Kárpát-medence területén, illetve a környező országokban is feltűnik.79 Alföldi András foglalkozott először a murgai típusú korsókkal, eredetét a csernyahovi kultúrára vezette vissza. A forma az alföldi szarmatáknál a császárkorban kifejlődhetett, de a hun kor után is tovább élt, és a gepida területeken is ismert volt. Pannóniában a késő antik korsóforma barbár variánsaként jelenik meg.80 A mázas korsó leghangsúlyosabb része az ívelt nyak közepéből induló széles szalagfül, ill. a fül indulásánál található borda. A gömbölyded has és az edény alkotórészeinek (perem, váll, nyak) az arányai is megkülönbözteti a késő római mázas korsóktól, mert a provinciabeliek sokkal nyújtottabbak, s tojásdad formájúak. Ez a késő római kereskedelem meglétét bizonyítja, amely alkalmazkodott az Alföldön élők ízlésvilágához, de nem jelentett egy gyakran előforduló típust.81 A Csongrád- Laktanya nevű lelőhely területéről szórványként előkerült korsó (Kát. 6) a zöldes barna máz, a széles szalagfül, a nyakon megtalálható széles borda és az ívelt nyakkiképzés miatt a legjobb párhuzama az apátfalvinak. A korsót a IV. század második felére keltezhetjük, származási helye pedig Kelet-Pannónia lehet.82 Az apátfalvi mázas korsónak a sírba kerülése ugyanakkor a IV. század végére vagy az V. század elejére helyezhető.83 A csongrádi analógia azért jelentős, mert míg Apátfalva a Lugióból induló és a Maros vonalában haladó egyik fontos, hosszú ideig használt kereskedelmi út vonalába esik, addig a csongrádi lelőhely az Intercisából a Körös torkolatát érintő út egyik állomása volt.84 78 BÉRES - VÖRÖS 1998. 179. 79 Dél- és Kelet-Szlovákiában, a Bécsi-medencében, a Duna középső folyásának északi részén és Dél- Németországban. (KISS 1994. 251.) 80 KISS 1994. 251. 81 BÉRES-VÖRÖS 1998. 179. 82 PÁRDUCZ 1959. 356. 83 Az üvegpohárral és a kétoldalas csontfésűvel együtt, ami szintén ugyanabból a sírból került elő, mint a mázas korsó. (BÉRES-VÖRÖS 1998. 182.) 84 BÉRES-VÖRÖS 1998. 179. 106
