A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 34. (Békéscsaba, 2011)
Vári Anita: Néhány római mázas kerámia a Dél-Alföldön
Vári Anita A dörzstálak fajtái kisebb formai változtatásokkal (perem, nagyság, falvas- tagság stb.) évszázadokig tovább éltek. A korai dörzstálak formája a Flaviusok és Trajanus alatti Drag. 36. típusú sigillatára megy vissza. A koraiak általában félkörös profilúak.63 A IV. században a tálak kiöntője egyszerűsödik, ami azt jelenti, hogy a két szegélylécet kifuttatták a perem szélére. A legtöbb dörzstál kisebb és vékonyabb falú lett, aljuk meredekebb, s galléros peremük is kisebb lett. Elsősorban a készítésmód változott, így a IV. században maga a funkció is, mert az edények belső kavicsos részét kezdték mázazni.64 Az előkerült tálakon a máz színe zöld, sárgászöld, zöldessárga vagy barnássárga. Anyaguk téglaszínű, vöröses szürke vagy vöröses barna. A dörzstálak elterjedése igen széles, pl. Pannóniában, Raetiaban és Noricum- ban is megtalálhatóak.65 A Barbaricum területén élő népek elsősorban szép edényeket láttak a dörzstálakban. Megszerzésükkor főleg a finom szemcséjű, egyenletesen folyatott mázúakat részesítették előnyben, pl. a jánosszállási (Kát. 9a). Ugyanakkor a hasslebeni fejedelem sírjában talált római keverőtál, több más hasonló konyhaedény, szűrő, serpenyő a halott gazdagságát és előkelőségét fejezhette ki a túlvilágon.66 Párhuzamként hozhatjuk a bordányi és az újhartyáni lovas sírt is, ahol szintén a harcos méltóságát fejezhette ki a belül zöld mázas keverőtál.67 A legtöbb dörzstálnak pannóniai lelőhelyeken találhatjuk a legjobb párhuzamait.68 A jánosszállási dörzstál egy kerek, mintegy 80 cm mély és 120 cm átmérőjű gödörből került elő, több edény kíséretében. Az edények közül kettő besimított díszítéssel ellátott. Az egyik ilyen szürke edénynek a vállán körbefútó besimítás látható, melyből felfelé félkörös besimítások is indulnak. A másik szürke, korongolt, lekerekített peremű tál, amelynek oldala enyhén profilúit. A pereme alatt öt párhuzamosan körbefutó besimítás található. A harmadik edény szintén egy római, csonka kúp alakú, kései mázas tál. A jánosszállási dörzstálhoz a Pomáz, Lugi-dűlőben, valamint a Komló határában talált római villák dörzstálai hasonlítanak formailag, így ez alapján a IV. századi keltezésük valószínű.69 A Tác-fövénypusztai II. számú villából is jó párhuzama került elő a jánosszállási és a bordányi dörzstálnak. A táci villa 365 körül pusztulhatott el.70 Mindezek alapján Kőhegyi Mihály a jánosszállási dörzstálat pannóniai gyártmánynak határozta meg, és a IV. század első kétharmadára tette a korát.71 63 KŐHEGYI 1971. 277. 64 OTTOMÁNYI 1992. 17. 65 OTTOMÁNYI 1992. 16. 66 KŐHEGYI 1971. 278. 67 BÓNA 1961. 196. 68 ARTHUR-WILLIAMS 1981. 69 KŐHEGYI 1971. 278. 70 B.THOMAS 1955. 123. 71 KŐHEGYI 1971. 278. 104
