A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Cs. Szabó István: Temetkezési szokások Békés megye református településein (Füzesgyarmat, Gyoma)
Temetkezési szokások Békés megye református településein szehúzták még egy negyedórát. A háború végén két harangot elvittek - a két legnagyobbat majd 1922-ben pótolták kisebbel. 1944 augusztusában megint elvittek két harangot, 1947-ben pótolták, s így három harang szolgált 1981-ben. Most a déli „pompa ’’-harangot a középső haranggal húzott déli harangszó után mindhárom harang 15-20 percig való összehúzásával szolgálják. A bejelentés napját követő napon délután két órakor húzzák a „hírharangot’’ vagy „csendítést”. Ezt a legkisebb haranggal kezdik, s egyszer megszakítják, ha gyermek; kétszer, ha nő; háromszor, ha férfi az elhunyt, s végül mindhárom harangot összehúzzák tíz percig. Amikor jön a „bejáró" (funerátor) a halottas háztól a temetés napján a lelkészért az egyházhoz, majd onnan együtt indulnak vissza, akkor rákezdte a középső haranggal a „gyűlő- re”-harangot, 10 percig. Amikor elindult a gyászkocsi a halottas menettel a háztól, rákezdte mindhárom haranggal a „kísírőt”. Ezt addig húzta, míg a menet ki nem ért a temetőbe a sírhoz. „Mindent látott a szíp sugártoronybul” a harangozó, de hát „vót néki legíny segíccsíge is, úccabeli legínyek, örömmel mentek vöt harangozni”. Amióta ravatalozó van, „oszt ojjan istenátka messzire tettík az uj temetőt... ”, úgy módosult a harangozási rend, hogy amikor a lelkész autóval elindul az egyháztól a temetőbe, 10 percig húzza (illetve nem húzza, mert elektromos programozással működnek) a „gyülőre”-harangot, majd a „kísírőt” a ravatalozótól a sírig. Ennek kezdetére 20 percet számolnak a gyászbeszédre és öt percet a sírig menetelre.34 Sárrétudvariban a haláleset után félórával, de legkésőbb reggel kilencig bejelentik a halálesetet. Ezt megteszi a „bejáró" (funerátor), a család megbízottja. Három harangja van a gyülekezetnek: az 1905-beli 187 kg-os; a „középső”, az 1928- beli 350 kg-os; s az 1922-beli 583 kg-os nagyharang. A kisharang Dán Mihály és neje, Nagy Ágnes; a középső harang Varga Ferenc és neje; a nagyharang a hívek adományából készült. A „hírharanggal” adják tudomásul a híveknek a halálesetet. Mindhárommal egyszerre harangoznak „szaggatással”. Harangozás közben háromszor egy percre megállnak a férfi halottnak, kétszer egy percre állnak meg közben a női halottnak, utána még egy negyedóráig húzzák a harangokat. Délutáni halottbejelentés esetén alkonyattájt „nyugovóra” harangoznak fél hétkor három haranggal negyedóráig.35 Vésztőn 1945 előtt négy harang volt, 1985-ben már csak kettő. A „hírharang” felnőtt halottnak a nagy haranggal férfinek háromszor megszakítva, nőnek kétszer megszakítva szólal meg, és a végén összehúzzák mind a két harangot. Gyermekkorú halottnak csak a kisebbik haranggal harangoznak: fiúnak kétszer, leánynak egyszer megszakítva. „Csendítés" vagy „gyülőre” a temetés napján, annak kezdete előtt fél órával mindkét haranggal, a „kísérő" harang a halottas háztól a temetőig szólt; mióta ravatalozó van, a ravatalozótól legfeljebb tíz percig harangoznak.36 34 Baráth József, Baráth Sándor, Sipos István közlése, Gyoma; CS. SZABÓ 1987. 10-20. 35 Szabó János, Szabó Jánosné, Hegedűs Gyuláné, Lukács Lajos közlése, Sárrétudvari. 36 Juhász Sándor közlése, Vésztő. 191
