A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

Bánkúti Imre: Iratok a Rákóczi-szabadságharc tiszántúli történetéhez (1692-1742)

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33 (2009) 81-93. Iratok a Rákóczi-szabadságharc TISZÁNTÚLI TÖRTÉNETÉHEZ (1692-1742)- Bánkúti Imre1 ­Az alább közölt néhány dokumentumot a legkülönbözőbb helyekről gyűjtöt­tem össze a kuruc felkelés történetének vizsgálata közben. Közös jellemzőjük, hogy a Rákóczi-szabadságharcra és a Körös-Tisza-Maros által határolt terület eseménye­ire vonatkoznak. Minthogy ebben az időszakban a körzet megyei apparátusai még nem éledtek újjá, s ennek következtében a megyék levéltári anyaga is hiányzik, helytörténeti szempontból minden írott emlék igen fontos és hiánypótló. 1. Biharpüspöki, 1703. október 1. A helység bíráinak, esküdtjeinek és lakosainak tanúvallomása arról, hogy Szűcs István két vagy három ízben a város megbízásából és dolgában járt a fejede­lem táborán, nem pedig kémkedni. (Eredeti. MOL E 213. Városi és községi pecséttel ellátott iratok. 4. doboz.) Anno Domini 1703. Die 1. 8bris. Utrum de eo.2 Tudod-e, láttad-e, hallottad-e nyilván, hogy a’ Méltóságos Fejedelem táborá­ra Szűcs István titkon, alattomban avagy nyilván kémleni ment és járt volna. Testes. Mi Püspöki3 Bírák: Fő Bíró Szoboszlai Nagy János; Esküttek: So­mogyi János, Szűcs Márton, Szűcs János, Bagosi István, Nagy Mihály, Lakatos Bá­lint, Jenei András, Székelly Lukács, Szabó Mihály, Szűcs Bálint, Magori István, 1 A közelmúltban elhunyt szerzőre (1927-2009), a Békés megyéből származó, battonyai születésű tör­ténészre jelen írásával emlékezünk. A több mint két évtizeden át a Magyar Nemzeti Múzeum mun­katársaként tevékenykedő, majd a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyetteseként nyugdíjba vonuló Bánkúti Imre fő kutatási területe a Rákóczi-féle szabadságharc volt. E témakörben folytatott munkássága kiemelkedő; fontos adalékul szolgál történelmi ismereteinkhez, (szerk.) 2 Az Úr 1703. esztendejében, október 1. napján. Ha vájjon? - Szokásos kérdés a tanúvallomási jegy­zőkönyvek bevezetőjeként; a folytatás: Tudod-e? stb. 3 Váradpüspöki, később Biharpüspöki (Bihar vármegye); ma Episcopia Bihorului, Oradea (Nagyvá­rad) része, Románia. - A kurucoknak itt sáncuk volt a váradi császári őrség megfigyelésére. Ennek, a helységnek és a környéknek kuruc kori történetére lásd: GÉRESI 1897. 178, 431-432; ESZE 1955. 212-214. Uo. további irodalom. 81 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom