A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Barkóczy László - Fülöp László: Horváth Marinith Ferenc, a gyulai vár parancsnoka (1566)
Barkóczy László - Fülöp László dönj domini mp manu propria (saját kezűleg) corä coram (jelenlétében, szeme előtt) manu Ppia manu propria (saját kezébe) successor örökös, utód. A végrendelet legvégén az aláírástól balra, középen volt lepecsételve, mintegy érvényesítve, hitelesítve az okirat. A pecsét kissé ovális, mérete kb. 20 mm a legszélesebb részén. Viaszpecsét, s a viaszra gyűrűvel nyomták rá a mintát (címert?). Ennyi évszázad után természetesen nagyon rossz az állapota, elmosódott, szinte kivehetetlen az ábrázolása. Ismerve a Marinith (Muranicz) család címerét, talán a címerpajzs negyedik részében látható képpel egyezhetett meg, amelyet Sieb- macher a következőképpen ír le: „jobbján a hajánál fogva török fejet tartó koronás, kettősfarkú oroszlán”. Valójában a végrendelet szövegének elemzésekor a pontos szfragisztikai leírása nem jelentős. A maga idejében viszont garantálta az irat titkosságát, bizonyította magát a tulajdont, valamint hitelesítette azt.18 A végrendelet szövegtani, nyelvészeti, helyesírási elemzését jelenségtípusokra csoportosítva tesszük meg, csupán pár példát hozunk a bizonyításukra. (Mint fentebb említettük, nem tudjuk, hogy írója mikor és hol tanult meg írni, ezért nem vonhatunk párhuzamot, nem kereshetünk hasonlóságokat és eltéréseket más kézzel írott korabeli szövegekkel.) Legelőször azt kívánjuk kiemelni, hogy a kis- és nagybetűk használatában, a mondatok, tagmondatok központozásában teljes a következetlenség, semmiféle tendencia nem állapítható meg, ezért elemzését mellőzzük. A nagy / betűt gyakran /-vei helyettesíti, ilyenek: Jllyk, Jdenek, Jlen, Jrgalmas stb. A szöveg magánhangzóinak jelölése Hosszú magánhangzót egyetlenegyet sem olvashatunk az oklevélben, mindet valamilyen rövid betűvel helyettesíti. Az a, e és o használata megfelel a mai írásképnek, írásuk nem tér el, de az a jelölhet á, az o pedig ó hangot is. (Az alábbi példák előtt elsőként a mai magánhangzót, utána az akkori jelöléseket szerepeltetjük.) é - i Ilethemeth, 3egin, en, Elén, tekinthwin, kezensiges, elensige (a példákból kiderül, hogy bizonyos fokú z'-zés tapasztalható a szavakban), i - j Romaj, Mastanj, Raskaj, Arwajmath Jsten, Jrgalmas, Jrásawal i - y Jllyk, wraymat, Marynyth ö - e Jdenek, tertinnek, Elezer, gerg (György), dichesege ö - w Jwwende, fw, Elwzer, Erwssitem, Ew u -w gwlaban, twdasara, haborwsagath, wr, Jesws 18 BERTÉNYI 1998. 279. 74
