A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

Barkóczy László - Fülöp László: Horváth Marinith Ferenc, a gyulai vár parancsnoka (1566)

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33 (2009) 67-80.

Horváth Marinith Ferenc, a gyulai vár

PARANCSNOKA (1566)- Barkóczy László - Fülöp László A tanulmány időben messze viszi vissza az olvasót a magyar történelem egyik jelentős eseményéhez, Gyula várának elestéhez. Jelen írásban a körülbelül négy és fél évszázaddal ezelőtt élt és elhunyt Marinith végrendelete alapján szeretnénk felvillantani eseményeket, szokásokat, a kor nyelvhasználatát és helyesírását, szűk családi és országos történéseket.

Történelmi tanulmányaink alapján a legismertebb Szulejmán császár 1566. évi ostromai közül Szigetvár bevétele. Ezt megerősítik az irodalomban szerzett ismereteink is, hisz Zrínyi Miklós élete fő művében, a Szigeti veszedelem című 15 énekes eposzában megénekli, megörökíti dédapjának 1566. évi hőstettét. Kevésbé ismert, hogy ugyanezen hadjárat során esett el számos alföldi, erdélyi vár, köztük az itt bemutatandó Gyula is. A gyulai vár főparancsnoka Kerecsényi László volt, aki Zrínyi előtt Szigetvár élén állt. 1560-ban került Gyulára. Magának a várnak a parancsnoka a helyettese, Horváth Marinith Ferenc volt (a családnév írásváltozatairól később szólunk).1

Felvetődik a kérdés, ki és mikor, milyen indíttatásból írt végrendeletet a 16. század közepén? Természetesen olyan ember, akinek volt mit maga után hagynia, s arra törekedett, hogy közvetlen családtagjait (feleségét, gyermekeit) ne érhesse semmi sérelem az ingatlanok és ingóságok öröklésében. A ’mikor’ kérdésre pedig a válasz: akkor írt (íratott) testamentumot, ha nagyon beteg volt, vagy életét valamilyen közvetlen veszély fenyegette. így tette ezt Marinith Ferenc is. Amint a végrendeletben részletesen olvasható, megnevezi feleségét, Ráskay Katalint. Sajnos név szerint már nem említi az élő, szeretett gyermekeit (így nem tudjuk, hogy hányán voltak), s említést tesz arról is, akivel felesége épp várandós volt, akit az Úr Istentől e világra várnak - mint írja.2 Felsorolja a pénzét, ezüstműveit s egyéb vagyonát - igaz nagyon tömören. Úgy említi, hogy mindezt a házastársával együtt szerezte. E gondolatnál kissé meg kell állnunk. A Horvátországból származó, később bárói rangot kapott család sarja bizonyára rendelkezett önálló vagyonnal, magyarországi birtokokkal is. Azonban tudnunk kell, hogy felesége Zemplén vármegye egyik legvagyonosabb családjából származott. Az apának, Ráskay Zsigmondnak négy élő

1 PAPP 1966. 229-230.

2 PAPP 1966. 229.

67