A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)

S. Turcsányi Ildikó: Árpád-kori ház a középkori Csorvás faluhelyről

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33 (2009) 49-66.

Árpád-kori ház a középkori Csorvás faluhelyről- S. Turcsányi Ildikó Előzmények

2006 októberében megelőző régészeti feltárást végeztünk a Csorvás, Felső- Sas-halom elnevezésű lelőhelyen. Erre a Délút Kft. homokbánya-bővítése miatt volt szükség, célja a homokkitermelés határának meghatározása. A homokbánya az Orosháza felé vezető 47. sz. főútra merőleges, Csorvás község mai szélétől mintegy 1000 méterre nyugatra található, észak felé haladó dűlőúton közelíthető meg (1. kép). Már igen régóta ismeretes, hogy ezen a helyen kell keresnünk a mai község középkori elődjét, melynek fekvését először 1964-ben Dienes István és Kova- lovszki Júlia azonosította régészeti terepbejárás során.1 A korábbi Sztojanovics- major (akkor Vörös Október Tsz) területén található lelőhelyen Árpád-kori és késő középkori falunyomokat figyeltek meg. A helyre egyébként már Haan Lajos felhívta a figyelmet 1870-ben megjelent munkájában: „A török berontása előtt Csorvás népes falu lehetett. A templom, sőt még az egyes házak nyomai is meglátszanak mindekkoráig. Hol a templom állott, a mostani falutól nyugotnak, Stajanovics Szilárd ur birtokán, még most is egész rakás téglák vannak s a földet ezek miatt alig lehet szántani. Mindezek oda mutatnak, hogy e falu nem oly rég pusztulhatott el.”2 Karácsonyi János 1896-os vármegye-monográfiájában, Haan Lajos adatai alapján, ugyanide lokalizálja az elpusztult középkori falut.3

A település első említésével V. László (1440-1457) 1456. május 12-én Budán kelt oklevelében találkozunk.4 Ekkor a király Hunyadi Jánosnak adományozta több más birtokkal együtt a Csanád megyébe eső, Szentetornyához tartozó Chorwas pusztát, mint a szentandrási uradalom részét. Mivel az oklevél szövege Zsigmond király adományozására hivatkozik, Csorvás története az írott források alapján legalább Zsigmond uralkodásának (1387-1437) utolsó időszakáig, vagyis az 1430-as évekig visszavezethető. Blazovich László az alföldi városok középkori településrendjével foglalkozva azt írja, hogy az adományozás 1436-ban történt.5

1 KOVALOVSZKI 1965. 178. (17. számú régészeti lelőhely), ma Csorvás 1. lelőhelyként tartjuk nyilván.

2 HAAN 1870a. 153.

3 KARÁCSONYI 1896. II. 70.

4 CSÁNKI 1890. I. 649; KARÁCSONYI 1896. II. 69; KRISTÓ 1981. 70; SZATMÁRI 1999. 83.

5 BLAZOVICH 1985. 110; BLAZOVICH 2002. 44.

49