A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Gyarmati Gabriella: Munkácsy Mihályról, a festő nevét viselő múzeum új állandó Munkácsy-kiállítása bemutatásának ürügyén
Munkácsy Mihály ról, a festő nevét viselő múzeum új állandó Munkácsy-kiállítása... A kép, amelyet a Békés megyei Munkácsy Múzeum, azaz az egykori Békéscsabai Múzeum-Egyesület a festő özvegyétől kap, Krisztust olyan fokú átszelle- mültségben, révült állapotban mutatja, ami jelzi, hogy a külvilág zaját, kicsinyes harcát kizárja, belső hangjaira, elhivatására, sorsának beteljesítésére koncentrál. Maga is tudja, hogy ő az, aki egy közös és önazonosító hit, valamint nyelv megteremtéséért él. Az elszenvedett bántalom miatt a tudatos viselkedés rendezett állapotából kibillenve ajkai résnyire nyílnak. A hatást az is erősíti, hogy a vállára dobott köpeny egy, a térbeliséget nem érzékeltető vörös felület csupán, amely a veréstől meggyötört mellkast fogja közre. Krisztus a keresztfán / Tanulmány a Golgotához (1882-1883, olaj, vászon; 248 x 129,5 cm; jelzés nélkül; Magyar Nemzeti Galéria; leltári szám: 2566) A Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó képek második, ám az evangéliumok kronológiája szerint a három képből álló műcsoport lezáró eleme a Golgota. A valószínűsíthetően a Krisztus Pilátus előtt sikere által ösztönzött vállalkozás - a Szentíráshoz hűen - a keresztre feszítés után e világra boruló sötétség óráiban lejátszódó történések legfontosabb jelenetét mutatja. A Golgotán már jóval a kereszt felállítása utáni eseményeket látjuk a Kálváriaábrázolások hagyományát követve. Krisztus ruháit ekkorra elosztják, „és feje fölé illesztők az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya”.64 A tábla felirata: Iesus Nasarenus Rex Iudeorum, rövidítve INRI, azaz a Názáreti Jézus a zsidók királya. Ezt a munkát is a hóhér (ács) végzi el. Isten bűntelen fia a földi gyötrelmek végén jár, az ég felé tekint, ez a halál előtti utolsó pillanat lehet.65 Krisztus emberi szenvedésével szembesülünk, amit az is erősít, hogy glóriát Munkácsy nem fest a képre. Sem a Golgotám, sem a másik két táblára. Ez a jelenet realitásjellegét erősíti, bár a tábla nem mentes az idealizálásra való törekvés megjelenésétől sem. Nyilvánvaló, hogy a keresztre feszítés nem tartozik a gyors halált hozó egyszerű kivégzési módok közé. Az agónia hosszabb-rövidebb ideje alatt - talán ezért is alkalmazzák előszeretettel egyes társadalmakban - módja nyílhat az elítéltnek megbánást tanúsítani, akik pedig látják, elborzadva a szenvedéstől, még időben lemondanak bárminemű gaztett elkövetéséről. Más kérdés, hogy a jelenleg felidézett esetben a gaztettet nem az elítélt követi el. 64 Máté 27,3. 65 Mivel Munkácsy a festés során feltárandó kerülő jellemet és érzelmeket igyekszik empatikus képességei mozgósításával értelmi és érzelmi téren is megközelíteni, a Megváltó terhével való, akár csak pillanatnyi azonosulás nem nehéz elképzelnünk, milyen terhet róhat rá. Az azonosulásnak ezt a fájdalmát az az ember jól ismeri, aki tegező viszonyban van a Teremtővel. Viszont mint tudjuk, manapság is vannak, akik Krisztus gyötrelmében fizikai értelemben is osztozni akarnak, de ilyesmire persze Munkácsynak nincs szüksége, az átélés képességét és fokát önmagából termeli ki. 327
