A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 33. (Békéscsaba, 2009)
Seres István: A pestis Kötegyánban és Sarkadon 1738-ban
A pestis Kötegyónban és Sarkadon 1738-ban gyón szegény feje, az mely igen gyakran másvilágra szokta vinni az embert”. Ezt egyébként Győry Gáspár esküdtnek a rabbal küldött levele alapján gondolta.21 Károlyi Sándor rögtön megírta az esetet gróf Batthyány Lajos kancellárnak, aki szeptember 10-én Bécsből arról tudósította az egykori kuruc generálist, hogy az elfogott férfi ügyében már olyan határozat született, amely szerint azt erős őrizet alatt kísérjék Kassára, ahol a további rendelkezésig katonai őrizet alatt kell tartani.22 Kerepesi bűnét nem ismerjük, abból viszont, hogy több passzust és egyéb okmányokat is találtak nála, valamint maga a főkancellár foglalkozott az ügyével, úgy véljük, hogy nem köztörvényes cselekedetért vették őrizetbe. Ekkor ugyanis már javában zajlott a török háború, amelyben Károlyi Sándor huszárezrede is részt vett a generális fia, Károlyi Ferenc ezredes parancsnoksága alatt. Idehaza pedig az tartotta lázban a közvéleményt, hogy az alig három évvel korábban Rodostóban elhunyt II. Rákóczi Ferenc idősebbik fia, József a török határ közelébe érkezett; a szultán által Erdély fejedelmévé kinevezett trónkövetelő néhány száz főnyi, bujdosókból és a császári hadsereg kötelékeiben harcoló magyar huszárezredek hozzá átszökött katonáiból álló csapatai pedig az összecsapásokban is részt vettek a törökök oldalán. Bár nem kizárható, hogy a Károlyi által közölt személy katonaszökevény volt, véleményünk szerint letartóztatását inkább a fiatal Rákóczi mozgalmával kell kapcsolatba hoznunk.23 Mindez azonban csak epizódja volt a pestis bihari megjelenésének. A veszély fokozódására jellemző, hogy október elejére már hat hajdúból álló strázsa (őrség) tartózkodott Remetén a vármegye megbízott commissariusa mellett. Az őrség számának megemelése nem ok nélkül történt, mivel Búcsy Mihály október 3-i jelentése szerint az elmúlt napokban négy kötegyáni cigány és ugyanannyi magyar lakos halt meg pestisben. Ezért a települést a vármegye fegyvereseivel azonnal körbezárták, hogy a járvány tovább ne terjedjen Nagyvárad felé.24 Biharban egymástól függetlenül több térségben ütötte fel fejét a halálos kór. Károlyi Sándor már október 25-én tájékoztatta gróf Batthyány Lajos kancellárt, hogy Biharban a szomszédos Békés vármegye felől Keresztszeg (Körösszegapáti), Zsáka, Sarkad és Remete (!); Erdély felől pedig Várvíz, Papfalva és Baromiak helységekben ütötte fel fejét a járvány.25 A vármegyének október 27-én Károlyi 21 Búcsy Mihály levele Károlyi Sándornak. Nagykereki, 1738. augusztus 31. Uo. Nr. 9450. 22 „Kerepessy eránt lett már olly rendellés, hogy figyelmetes vigyázás alatt Kassára vitetessék, s ott hadi istrása alatt további dispositióig secure tartassák.” Batthyány Lajos levele Károlyi Sándornak. Bécs, 1738. szeptember 10. Uo. Nr. 4156. 23 Az 1738-ban folytatott vizsgálatok eddig feltárt anyagában nem találkozunk Kerepesi nevével. ESZE-VÁRKONYI 1952. 130-131; Rákócziról, valamint a feltételezett magyarországi és erdélyi hívei utáni hajszáról újabban lásd: PAPP 2003. 24 Búcsy Mihály levele Károlyi Sándornak. Nagyvárad, 1738. október 3. MOL P 398. KCSL Missiles. Nr. 9447. 25 „... már Bihar Vármegyében is Keresztszegh, Sáka, Sarkad és Remete nevű hellységekben Békés felől, Erdélly felől pedig Várviz, Papfalva és Baromiak nevű hellyekbe/i bé lépett.” Károlyi Sándor levele Batthyány Lajosnak. Nagykároly, 1738. október 25. MOL P 1314. Batthyány cs. It. Missiles. Nr. 81255. 101
