N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években

napirendi pontok között szerepelt a lelkészcserére vonatkozó indítvány is. A gyülekezet a felügyelő előterjesztését fogadta el. Az ügy ezzel nem ért véget, mert a felügyelő ismertette, hogy vele a közgyűlés időpontját és tárgysorozatát előzetesen nem közölték. A lelkész azt állította, hogy ő erre Miegend Rezső gondnokot kérte fel, mire a felügyelő egyenesen hazugsággal vádolta meg lelkészét. A gondnok kénytelen volt beismerni, hogy Tátrai megtiltotta a napirendi pontok közlését a felügyelővel. Később is sorozatosak voltak a lelkész és a felügyelő összeütközései. Vangyel dr. ragaszkodott az egyházmegyei végzés felolvasásához, így a jegyző ismertette a határozatot. Ezt követte Csermák dr. lelkészcserére vonatkozó indítványa. A felügyelő felkérte a lelkészt, hogy érintettsége miatt hagyja el a közgyűlést. Bár Tátrai szólni akart, de közölte vele, hogy felszólalásnak helye nincs. Végül mégis megkérte, hogy adja elő, amit akar. Erre a lelkész fakadt ki, hogy „Egyszer a szólást megvonni, egyszer megadni - ez játék!" S ezzel elhagyta a közgyűlést.

11 Az indítvány megállapította, hogy miután Tátrai bejelentette távozási szándékát, s azt az 1930. december 11-i közgyűlés tudomásul vette, és mivel a Jelkész eltávozását az egyház közbékéje és közérdeke" indokolja, így „sürgős elhelyezését" a felettes hatóságoktól kérni fogják. A tagok többsége felállással szavazott az indítvány elfogadása mellett, s a püspökhöz küldendő bizottság élére dr. Csermák Bélát választották meg. A felügyelő ezután arról szólt, hogy nem valós a lelkész állítása, miszerint a püspök Gyulán marasztalta. Ennek alátámasztására ismertette a püspöktől kapott magánlevelet, majd közölte, hogy bár úgy a püspöktől, mint az esperestől elégtételt kapott, ő mégis a lemondás mellett döntött. „Nincs remény arra, hogy Tátrai lelkész izgága, perlekedő és összeférhetetlen természete megváltozzék, mert mióta egyházi tevékenységet fejt ki, állandóan perlekedik... ahol eddig megfordult az egyház békéjét viszály előidézésével megzavarta, így nem remélhető, hogy nevezettel a harmonikus együttműködés biztosítható legyen, - egyházamnak akarok szolgálatot tenni, amikor... lemondok." Azt is hozzáfűzte, hogy amíg „ez a lelkész" lesz Gyulán, addig ide templomba sem fog járni. Ezután a közgyűlést felfüggesztette és eltávozott. Ám a közgyűlés a lelkész visszajöttével, Miegend Rezső elnöklete alatt folytatódott. Ismertették Szokolay János, Braun József, dr. Hraskó Gyula, Mekis András, Daoda Gyula és Czinkótzky György presbiterek augusztus 11-i beadványát, akik „tekintettel az egész egyházban és a gyulai társadalomban egyházunk pénzeivel kapcsolatosan elterjedt rossz hírekre", azt kérték, hogy „... az egyház tekintélyének megőrzése céljából rendelje el a közgyűlés a szavazást, hogy egyházunk felügyelője megmaradhat-e állásában". Safáry László szerint az indítvány nem szolgálhat tárgyalási alapként. Azt a meglepő megállapítást tette, hogy az aláírók közt szereplő Hraskó nem lehetne evangélikus egyházi ügyész, mivel római katolikus. A lelkész szerint csak pusztán elírás történt, s ő még 1930 májusában kezdeményezte a hiba 11 GyEEI B. 8.: Az 1932. augusztus 14-i közgyűlés jegyzőkönyve.