N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig
művek átértékelődtek, a köztéri munkák a nagytétényi Szoborpark Múzeumban kaptak helyet 140 , a közgyűjteményekben a negyven év alatt nagy mennyiségben felgyűlt festmények, sokszorosított és egyedi grafikák, plasztikák a kollekciók kevéssé bolygatott egységét jelentik manapság. Még nem telt el elég idő ahhoz, hogy elővegyék és leporolják, esetleg új értelmezés szerint ismét kiállítsák őket. A kétszeres Munkácsy-díjas 141 és a halála évében Kossuth-díjjal kitüntetett Kohán György (Gyulavári, 1910. február 22 - Gyula, 1966. december 16.) pályája - bár már 1924-ben szerepelt a Békés megyei képzőművészeti és iparművészeti társulat kiállításán munkája - az érintett időszakban bontakozott ki. 1927-ben felvételt nyert a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, de mivel mesterével, Glatz Oszkárral nem tudtak együtt dolgozni, egy év után elhagyta az intézményt, majd PodoliniVolkman Artúr szabad képzőművészeti rajz- és festőiskoláját kezdte látogatni. 1930-1931-ben Párizsban tíz hónapon keresztül járta a múzeumokat, több száz vázlatot készített festményeihez. Major Henrik, a Tanácsköztársaság bukása után Párizsba emigrált karikaturista megrendelése nyomán klasszikus nagymesterek tábláinak másolásából tartotta fenn magát. Kohán már a harmincas években megalkotta a művészete szimbolista-látomásos egységének csúcspontját jelentő, tizenhét elemből álló freskóterv-sorozatát, de a folytonos sikertelenségek miatt elégette szinte mindet, csak egy eleme, a Heverő bivaly maradt meg. 142 Ekkor már megjelenik a működését jellemző kettősség, a realisztikus és a konstruktív jellegű, síkokra bontott, kubisztikus hatású ábrázolási mód egyidejű, a témaválasztáshoz igazított használata. A szocialista realizmus formajegyei a Kohán által beszélt nyelvváltozatok közül a realisztikus megoldású műtárgycsoporthoz sorolható, bár az életműben nem túl jelentékeny az e szellemben készült alkotások csoportja, körülbelül ötven-hatvan műre tehető a gyulai emlékmúzeumban jelenleg őrzött 662 festmény és 2368 grafika közül. Ezek témája általában: fiatal nők a szabadban felállított mosóteknőnél állva, a tiszta lepedőket terítve a szikrázó napfényben, rózsás arcú lányok mellképei, menyecskék fej kendőben. Rövid időszakban, az 1950-es évek első harmadában készültek ezek a táblák, java részük nagyméretű festmény, (olaj, vászon vagy tempera, karton változatban), de néhány e szellemben készült grafltrajz is fellelhető a hagyatékban. Ennek a kifejezési formának a használatáról, valamint az arról való viszonylag gyors lemondás, kiábrándulás okáról a mester egy beszélgetésben vall későbbi monográfusának, Supka Magdolnának: „Azért egyszer, rövid időre kifogott rajtam... Nem a naturalizmus, - az ellen csak rajzolni kell tudni... Kosztümbe volt öltözve -, azt hittem történelmibe. »Szoc. real.« volt a beceneve. Nem tudtam, hogy felvett név. Nem 140 Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke egyik, 2006-os választási beszédében ennek a intézménynek a műtárgyaira utalt, amikor úgy fogalmazott: „... lázad a szoborpark". 141 Kohán a Munkácsy-díj III. fokozatát 1960-ban, az I. fokozatát 1964-ben kapta meg. 142 Kohán György: Heverő bivaly (1934; fekete kréta, papír, kasírozva vászonra; 2400 x 3600 mm; jelezve balra lent: KOHÁN; Kohán György Képtár; ltsz.: 79.261.1).
