N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Farkas Roland: A Chondrina tatrica Lozek, 1948 (Mollusca: Gastropoda) előfordulása az Aggteleki-karszton
A CHONDRINA TATRICA LOZEK, 1948 (MOLLUSCA: GASTROPODA) ELŐFORDULÁSA AZ AGGTELEKI-KARSZTON - Farkas Roland Bevezetés Az Aggteleki-karszt az Északi-középhegység egyik legkisebb, de biogeográfiai szempontból jelentős tagja. A túlnyomó többségében mészkőből felépülő területen a földtörténeti korok során változatos felszíni formakincs alakult ki, amelyek változatos életközösségeknek adnak otthont. Elsősorban az extrazonális, edafikus hatások következtében kialakult élőhelyek csigafaunája kárpáti elemekben gazdag. Az Aggteleki-karszt és környéke malakológiai szempontból viszonylag jól kutatott, 1 ennek ellenére a terület tartogatott malakológiai érdekességet. 2007 tavaszán ugyanis Komjáti község határában, az Alsó-hegy karsztos hegyoldalán a Chondrina tatrica egy populációja került elő. A faj Magyarország területéről korábban nem volt ismert. 2 A fajról bizonyító példányokat helyeztem el a Magyar Természettudományi Múzeum (tételszám: HNHM96780), a gyöngyösi Mátra Múzeum (MMGY60133) és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum (tételszám: MMMB90365/5) Mo//wscűr-gyűjteményében. Első hazai előfordulása kapcsán szükségesnek tartom a faj bemutatását, élőhelyi igényeinek és konzerváció-biológiai vonatkozásainak ismertetését és első hazai lelőhelyének leírását. A faj elterjedésének, morfológiájának, élölielyi igényeinek jellemzése A Chondrina genusz fajai többnyire Dél-Európa területén terjedtek el, nyugaton Spanyolország déli részéig, keleten pedig egészen a Kaukázus vonulatáig. Dél-Európától északabbra csupán néhány faj él, a genusz elterjedésének északi határa Svédország déli részén található. 3 A Chondrina tatrica korlátozott elterjedésű, kizárólag az Északi-Kárpátok területére jellemző endemizmus. A fajt Lozek írta le 1948-ban az Alacsony-Tátrából. 4 Ezenkívül eddig csak a Fátra, a Magas-Tátra, a Szlovák-Paradicsom, a Murányi-fennsík és a Szlovák-karszt területéről volt ismert. 5 A politikai határokkal elválasztott Szlovák-karszt és az Aggteleki-karszt együtt Gömör-Tornai-karszt néven 1 VARGA 2000; DELI 2002; FARKAS 2005. 2 FEHÉR-GUBÁNYI 2001; PINTÉR-SUARA 2004. 3 SOÓS 1943. 133. 4 LOZEK 1948. 5 LISICKY 1990. 258.