N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Deli Tamás: Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához II. Nyírség
banatica csigafajnak. Nagyon hasonló elterjedési mintázatot mutat a kelet-balkáni (moesiai) refugiumból kiinduló Querco-frainetto növénytársulás is. Elterjedésének északi határa nagyjából egybeesik a Pomatias rivularis faj északi elterjedésével. A feltételezett fauna- és flórafolyosó meglétére vonatkozóan további bizonyítékok is előkerültek a legújabb bánáti és erdélyi-szigethegységi kutatómunkáknak köszönhetően: Platyla banatica, P. perpusilla, P. similis, Pomatias rivularis, Agardhiella parreysii. Bátorligeten a fosszilisan megtalált erdőlakó faunaelemek egy részének areája északkelet felé terjed ki. A Bátorligeti-lápot és környékét tehát - a kora holocén Mollusca-fauna egyes elemeinek elterjedése alapján - a kevert lombozatú tajgazóna egyik legdélebbi, míg - nemcsak csigákat, hanem más állatcsoportokat is figyelembe véve - a déli szubmeditterán-balkáni fauna és flóra legészakabbi síkvidéki exklávéjának tekinthetjük. Természetvédelmi kö vetkeztetések A holocén közepe óta jelentősen lecsökkent a Kárpát-medencében inkább hegyvidékekre jellemző, erdőlakó csigafajok száma Bátorligeten és környékén. Ugyanakkor ez a megmaradt töredékfauna is messze a legfajgazdagabbnak tekinthető az egész Alföldön. A Nyírség keményfásaiból - amelyek a legdiverzebb Mol/w5ca-együttessel rendelkeznek szinte az egész Alföldön - mára már csak nagyon kevés maradt, így ezen állományok szigorú védelme a magyar természetvédelem legfontosabb feladatai közé kell, hogy tartozzon. Szintén nagyon fontosnak tartom, hogy a megmaradt lápfoltok kezelése kerüljön be a hazai természetvédelem rendszerébe, hogy ne történhessenek olyan visszafordíthatatlan események, amelyekkel többek között a kutatások alatt is szembesültünk (pl. az egyik láp foltot a kutatás ideje alatt egyik hónapról a másikra beszántották). A nyírségi savanyú homokbuckák között elhelyezkedő lápmedencék vize magas kalciumtartalmú, ami lehetővé tette, illetve teszi a nagy faj- és egyedszámú csigaegyüttesek fennmaradását. Ennek megfelelően a mészkedvelő élővilág fennmaradása érdekében a lápok vízutánpótlása során - amennyiben erre szükség van nagy körültekintéssel kell eljárni. Kutatási tervek a Nyírség lápterületein Mióta a Bátorligeti-láp MoZ/wsca-faunájának fejlődéstörténete ismertté vált, nem volt szélesebb körű recens malakológiai vizsgálat a láp területén. Ezért szükségesnek tartok egy újabb átfogó faunisztikai feltárást, kiegészítve a Fényi-erdővel és a környéken 1993 óta megtalált ligeterdő- és lápfoltokkal (pl. Terem környéki erdők, Piricsei-láp stb.). Szükségesnek tartom továbbá Pintér László gyűjtési anyagának 39 felülvizsgálatát, illetve több kérdéses faj létállapotának revideálását. PINTÉR 1990. 238.
