N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

veli, igen nagy szabadságot teremtve a maga számára az ábrázolt tárgy, a formák és a felhasznált anyagok tekintetében egyaránt.

113 A figuralitással már a '70-es években szakító Lonovics László a konstruktivizmus felé fordul, de annak keretei számára szűknek bizonyulnak. Nem szakít teljesen az irányzattal, de annak meglágyítására több módszert is kidolgoz, elsősorban a fény erejével operál. Hűséges az évtizedekkel ezelőtt felfedezett fénylátványokhoz mint témához, de egy ideje már számítógépes grafikákat készít, és azok táblakép változatait is megfesti a tárgy alaposabb körüljárása végett. Komoróczky Tamás (Békéscsaba, 1963) teljesen eltávolodott Békés megyétől, minek konkrét okát nem tudom. Viszont a művészeti életnek - még a dolgozatomban alkalmazott, olykor nagyon vázlatos közlési mód ellenére is - kirajzolódnak jellemző erővonalai, melyek még határozottabb képet adnának abban az esetben, ha összevetnénk a megyében az utóbbi években rendezett kiállításokkal. Az ugyanis, hogy kik a legtöbbet szerepeltetett és a legtöbb díjat elnyerő alkotók, olyan adatok, amelyek szemléletesen magyarázzák az adott helyzetet akkor is, ha az pusztán sokak által tudott tényként, nem pedig nyomtatásban terjed. Talán csak a mezőnyt szeretném kissé erősíteni, azért erőltetem olyan alkotók Békés megyei kötődéseinek kihangsúlyozását (Csernus, Komoróczky), akik ezzel - be kell vallanom - keveset, vagy alig-alig törődnek. Előbbi jegyében közlöm Szoboszlai János összefoglalását Komoróczky Tamás tevékenységéről: „Az 1990-es évek második felében Komoróczky Tamás műalkotásainak témája, technikája és anyaga az a kulturális közeg volt, amely a művészt körülvette. Fotói, digitális nyomatai, videói és installációi egyrészről nagyban kapcsolódtak a kortárs popzene, a divat, valamint az elektronikus és nyomtatott média aktuális design áramlataihoz, másrészről egy életmód és egy életforma élményanyagának töredékeiként jelennek meg a műveken. Alkotásaiban keveredik a kifejezési vágy és a távolságtartó ábrázolás. Komoróczky művészete a századfordulóra dinamikus, tobzódó képi és akusztikai világgá vált, amely időnként agresszív, időnként lírai és melankolikus, időnként pornográf és szentimentális. Művészete egyféle neo-pop művészetként, egy generáció identitáskeresésének ábrázolásaként értelmezhető."

114 Nyisztor János / NEStor (Gyula, 1961) alig törődve a helyi művészeti élet sajnos leginkább társadalmi kontextusban mért - értékrendszerével, olyan számítógépes grafikai anyagot hoz létre,

115 valamint installál, amely nem egyszerűen gene113 Gubis Mihály eddigi életművét két album tárgyalja: 1. Gubis Mihály. Szerk.: Novotny Tihamér. Szentendre, 2001. [120]; 2. Gubis Mihály: A szék. Vasfa szobrok, avagy melankolikus ábrándozások. Békéscsaba, 2005. [83]. Akit a fentiek nem elégítenek ki, annak ajánlom a VLS történetét tárgyaló, a korábbiakban már említett könyvek művésznévmutató alapján történő tanulmányozását. 114 SZOBOSZLAI 2003. [3.]. 115 Természetesen az anyag fogalmán sok egységet, igen nagy számú, eltérő tematikájú sorozatot kell értenünk.