N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig
dió működését A kékszakállú herceg vára megjelenése óta eltelt időszakban további könyvek jelzik, melyek közül az Oroszország Márai Sándor szemével címűt emelném ki 92 (7. kép). Ennek, a már tárgyát tekintve is igazi érdekességnek számító könyvnek a tipográfiáját leginkább csendességgel tudom jellemezni. A megoldás azért is szerencsés, mert a képek és azok aláírásai (valamint a kiadványban szereplő nagyobb lélegzetvételű szövegek) épp elegendő feladatot és gondolkodnivalót adnak az olvasónak, egy esetleges öncélú grafikai magamutogatás csak elterelné a figyelmet a lényegesről (bár ez Sík Andreára egyébként sem jellemző). A puritanizmus itt nem egyenlő az odavetett egyszerűséggel és az egyszerűség nem csupán a díszítések elhagyását jelenti. Gyuláról származik a Konecsni György-tanítvány, Hornicsekné Müller Ilona (Gyula, 1929) alkalmazott grafikus is, aki szakmai hírnevét kiállítások grafikai anyagának készítésével alapozta meg a főiskola elvégzése 93 után, majd sok éven keresztül a MOKEP és a MAHIR számára filmplakát-megbízásokat teljesített. 94 Szintén itt született a Mokos-iskolából induló, Békéscsabán élő festő, Molnár Antal (Gyula, 1941) is. E városban vette kezdetét a keramikus Biros Krisztián (Gyula, 1975) és korábban több belsőépítész pályafutása is, Burián Edité (Gyula, 1935), Ballá Sándoré (Gyula, 1946) és a formatervezőként is ismert Csikós Mihályé (Gyula, 1946). Csikós Mihály Svédországban - ahol húsz évet töltött 95 - a stockholmi Maistan Egyetem formatervező szakán végzett, és annak mesterképző kurzusán tett mestervizsgát. 1995-ben tért vissza Magyarországra és Gyulára. Ó is azt vallja, hogy az iskola tulajdonképpen egy védett mikrovilág, készen kapott lehetőségekkel, eszmékkel, kívánalmakkal, ahonnan kilépve gyakran először találkozik az ember az önálló pályaalakítás legkülönfélébb, addig ismeretlen problémájával. Az alkotók esetében a kvalitásos mű létrehozásának képessége nem mindig társul a közéletben való érvényesülés képességével (Csikósnál e kettő igen szerencsés arányban elegyedik), a művészet megélése mint lét- és életforma olykor összeegyeztethetetlennek tűnik a piac szabályaival. Mindezzel együtt kénytelen megfelelni esztétikai és divattrendeknek (hisz ez utóbbi sem mellőzhető), olykor meg kell küzdenie „látásképtelen" szemlélőkkel, megrendelőkkel, megrendelőkért. A magyar és a svéd tervezőképzés különbségét abban látja, hogy míg az előbbi esetében a forma alá rendelődik 91 KÖRMENDY 2003. [326]. 92 A könyv bemutatóján hangzott el Kincses Károly alábbi gondolata: „Márai Sándor mellett letenni a voksot, Márai mondataival, gondolataival, az általa válogatott képekkel foglalatoskodni, hát valljuk meg, irigylésre méltó dolog. Örülhet bármely halandó, akinek osztályrészéül jutott. (...) Minden könyvnek, így ennek is számtalan olvasatlan aspektusa van, amiből ki-ki kedvére azt választhatja, amellyel képes azonosulni, amely tartalmaz számára elegendő szellemi izgalmat, kihívást." (KINCSES 2003.) 93 Először a Magyar Iparművészeti, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolát végezte el. 94 A Munkácsy Mihály Múzeum két munkát őriz gyűjteményében Hornicsekné (H.) Müller Ilonától. Martin Scorsese Aliz már nem lakik in című filmjének 1976-ban készült plakátját (ofszet, papír; 797 x 562 mm; ltsz.: 80.64.1) és a Jurij Zbanackij Egyetlenem. Egy gyermekéén aggódó anya története című műve alapján készült Egyetlenem filmplakátját (ofszet, papír; 797 x 562 mm; ltsz.: 80.65.1). 93 1975-1995.
