N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig

felelevenítő!, az egykori Mokos-tanítvány, Romvári Etelka (Békéscsaba, 1943) és az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Rajz-Művészettörténet Tanszékének tanára, a népi tárgykultúra motívumkincséből is merítő Papp György (Békéscsaba, 1936). A nagy ívű pályát maga mögött hagyó Ruzicskay György (Szarvas, 1896 Budapest, 1993), Munkácsy-díjas festő és grafikus java részben külföldi kiállításokon vett részt, Picassóval és Fernand Léger-vel

58 is szerepelt együtt. Szimbolista, majd neoimpresszionista korszaka után erőteljes kifejezőerővel bíró, geometrikus hangoltságú, visszafogott színtartományban tartott festményeket készített, amelyeknek tárgya, komponálási módja és a képkivágások megválasztása Fernand Léger 1923-as filmje, a Mechanikus balett kockáit idézi. A gépek ugyanúgy csattognak, kattognak ezeken a táblákon, a szem úgy siklik a kép elemein, mint történhetik az a valóságban. Ruzicskaynak emellett több nagyvállalkozása volt a grafika területén, ezek a Fantasztikus utazás,

59 a Fantasztikus utazás II.,

60 A gyulai vár krónikája

61 és az 1922-ben megírt és rajzolt, de csak 1982-ben megjelent Anion Hertwebecht.

62 Növényi elemekből konstruált „biofestményei" az utókor számára nehezen megőrizhetőek, máris fakultak, töredezettek. Munkái és néprajzi gyűjteménye Szarvason, emlékházában

63 tekinthetők meg. E városból indult három keramikus, a portréival jelentős sikereket elérő Olaszy Sándor (Szarvas, 1902 - ?), Majoros Hedvig (Szarvas, 1930) és Hanzély Jenő (Szarvas, 1919 - Alsóörs, 2000), a jelenleg Győrben élő szobrász, Lebó Ferenc (Szarvas, I960)

64 és a nagyfokú absztrakcióba hajló stilizálással létrehozott márvány- és bronzmunkákat készítő, de olykor figurális ábrázolásmódban is fogalmazó Lestyán Goda János (Szarvas, 1972). Utóbbi a Magyar Képzőművészeti Egyetem öntészettechnológiai tanára, valamint bronzöntő műhelyének vezetője. Nevéhez fűződik a Szarvasi Millenniumi Emlékűt szoboranyaga, amely stációkban mutatja a magyar történelem sorsfordulóit, és talán amiatt, hogy minél inkább törekszik a szimbólumokkal való, koncentrált fogalmazásra, és erre korlátozza a kifejezés tartományát, szentimentalizmus nélkül, de a figuralitás meséjénél is beszédesebben Ezen esetekben sok résztvevővel megvalósított válogatott csoportos kiállításokra kell gondolnunk. 59 Ruzicskay György: Fantasztikus utazás. Budapest, 1978. [152], 60 Ruzicskay György: Fantasztikus utazás II. Szarvas, 1983. [72]. 61 Ruzicskay György: A gyulai vár krónikája. Budapest-Gyula, 1981. [78]. 62 Ruzicskay György: Amon Hertwebecht. Szarvas, 1982. [133]. 63 További információk: http://www.szarvas.hu/text/doc/ruzicskay_gyujtemeny/ruzicskay.htm 64 Lebó Ferencnek több műve is köztérre került, de Békés megyei példát nem tudok említeni. Viszont kiemelem azt a munkáját, amely a Szent Péter-bazilika altemplomában lévő Magyarok Nagyasszonya-kápolna oldalfalában elhelyezett szentek és boldogok galériáját gazdagította. Négy évvel azután szentelték fel az Apor Vilmos győri püspököt ábrázoló domborművét, hogy II. János Pál pápa boldoggá avatta a vértanúhalált halt főpásztort. A Vatikánba került műnek viszont van kapcsolata Békés megyével, ugyanis dr. báró Apor Vilmos káplánként, majd plébánosként Gyulán szolgált, és püspökké szentelése is ott történt.