N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Gyarmati Gabriella: Lajstrom. Békés megye művészeti élete a második világháború befejezésétől napjainkig
zeti Galéria főigazgatója és P. Szabó Ernő (Szarvas, 1952). Ibos Éva (Gyula, 1953), az Erkel Ferenc Múzeum; V. Kiss Margit (?) és a jelenleg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alkalmazásában álló Túrok Margit (Medgyesegyháza, 1947) pedig a Munkácsy Múzeum műtörténészei voltak, az előbbiekhez hasonlóan szintén elhagyták Békés megyét. Az eredetileg festőként dolgozó Oelmacher Anna (Füzesgyarmat, 1908 - Budapest, 1991) művészeti író és kritikus volt; Sz. Kürti Katalin (Békés, 1940) művészeti író, bár sohasem lett hűtlen szülővárosához, de szintén elhagyta megyénket, és több mint negyedszázadon keresztül a debreceni Déri Múzeum Képzőművészeti Osztályának vezetőjeként tevékenykedett. Banner Zoltán (Szatmárnémeti, Románia, 1932) művészeti író, költő és előadóművész a rendszerváltozás előtt települt át Magyarországra, 1988-tól 1999-ig volt a Munkácsy Mihály Múzeum muzeológusa és Képzőművészeti Osztályának vezetője. Cs. Tóth János (Debrecen, 1951) művészeti író először Békés megye kultúrpolitikai irányításában működött, majd a fentiekben már említett pozíciókban dolgozott. Szilágyi András (Békéscsaba, 1954) művészeti író működési területeit az előbbiekben már szintén vázoltam. És akik szintén várják a részletes feldolgozásra, az összefüggések megfejtésére vállalkozó szerző jelentkezését, a Békés megyei fotósok, azaz a fényképezés különböző műfajait, eltérő szemléletét és célját képviselők, mint a magyar szociofotó megteremtőjének tartott Müller Miklós (Orosháza, 1913 - Asturias, Spanyolország, 2000) 10 , valamint a többek között Bartókot műtermi környezetben pózolva megörökítő Rónai Dénes (Gyula, 1875 - Budapest, 1964). És a többiek: Sztály János (Kondoros, 1899 - Budapest, 1980), Kunkovács László (Endrőd, 1942), Kalapos László (?, 1937 - Békéscsaba, 2005), Martin Gábor (Békéscsaba, 1953), Darabos György (Békéscsaba, 1956), Váradi Zoltán (Békéscsaba, 1955), Boldog Gusztáv (Medgyesegyháza, 1962), Kanyó Ferenc (Gyoma, 1946) és Nagy Zopán (Gyoma, 1973). A restaurátorok - Fabó Éva (Szarvas, 1959), Petrovszki Zoltán (Békéscsaba, 1954) és többek között Novotny Ágnes (Gyula, 1972) - működése is megérne egy olyan dolgozatot, amely „ilyen volt, ilyen lett" fotódokumentációval gazdagon illusztrált. Teljes joggal kívánhatják az életművek részletes vizsgálatát építészeink, a sok Ybl-díjas: Mányoki László (Doboz, 1928), Polónyi Károly (Gyula, 1928 - Budapest, 2002), Tarnai László (Gyula, 1933 - Szeged, 2005), Tarnai István (Mezőtúr, 1933), Nemes Roland (Gyula, 1951), hogy csak néhányukat említsem. A műgyűjtők, mint a megyéből elszármazott, gyűjteményét Győr városának adományozó Patkó Imre (Gyoma, 1922 - Budapest, 1983) 11 és az egyedülálló orvoSzervezetileg az orosházi Városi Képtárhoz kapcsolódóan működik a Müller Miklós kiállítóterem. A többek között Mattis Teutsch János, Kassák Lajos, Bálint Endre és Kondor Béla műveit magában foglaló tárgyegyüttes Győrben, az adományozó nevét viselő múzeumban került kiállításra a Vastuskós-házban. A 20. századi képzőművészeti anyag mellett Patkó Imre 16-20. századig tartó időszakot felölelő afrikai, óceániai, valamint távol-keleti etnográfiai és iparművészeti gyűjteményét is bemutatják a látogatóknak.
