N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években

1930-ban a polgármester javasolta az óvodai bizottság kiegészítését az evangélikus lelkésszel, de mivel a többi iskolai bizottság már télállt, azokon nem változtatott. Ellenben az újonnan induló polgári iskola iskolaszékének hivatalból tagja lett a lelkész. A következő esztendőben az állami elemi iskola gondnokságába és a községi iskolaszékbe is beválasztották.

151 Egy könyvtár létesítésének a gondolata is megfogalmazódott, amikor a reformáció emlékünnepén dr. Kovács László professzor tartott előadást. A szegedi Pfaff Károly igazgatótól érkezett is néhány kiadvány.

152 Ezek kibővítése érdekében 1931. január 23-án a lelkész a Nőegylettel együtt felszólította a híveket tudományos és szépirodalmi könyvek adományozására. 1931. október 31-én este Scholtz gordonkaművész lépett fel.

153 1932-ben május 29-én ünnepelték meg a hősök napját: ekkor is a Levente Egyesület tagjaival közösen tartottak megemlékezést a köztemetőben.

154 Az új lelkészt is beválasztották az elemi iskolai gondnokságba, valamint az egészségügyi és az óvodai felügyelőbizottságba. Meghívást kapott a Göndöcs-szobor leleplezésére, az országzászló felavatására, sőt a polgármester egy krakkói kirándulásra is meginvitálta. Ót kérték fel a tanonciskola 50 éves jubileumán a tanévnyitó istentisztelet megtartására.

155 A következő évben megválasztották a polgári iskolai iskolaszék tagjai közé, valamint a szegényügyi albizottságba. Meghívták a szegényház megnyitására, s a polgármester őt kérte fel a hősök napi ünnepély műsorának az összeállítására.

156 Amikor a Szent Jobb 1938. július 3-i fogadásáról esett szó, leszögezték, hogy az „... ünnepi körmenetben az ereklyékkel szembeni elfoglalt dogmatikai álláspontunk miatt részt nem veszünk, de első királyunk államférfiúi nagyságát, a keresztyénség terjesztése körül szerzett érdemeit elismerjük, s valljuk, hogy ő az egyetemes magyar keresztyénségnek legnagyobb érdemeket szerzett, apostoli lélekkel munkálkodott történelmi alakja, akiért mi is hálát adunk Istennek" }

S1 1939-ben a polgármester azt emelte ki, hogy a gyulai evangélikus egyházközség a város megbecsült része, amely „... a város minden társadalmi, kulturális és szociális megmozdulásában kivette részét. Kéri az új lelkészt, hogy különösen a szociális munkában működjön együtt".

158 11 GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 64, 68, 70 és 121/1930, valamint 124 és 225/1931. 12 GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 355, 377 és 382/1930. 13 GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 237/1931. 14 Békésmegyei Hírlap, 1932. május 29. 5 GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 43, 81, 84, 89, 136 és 242/1933. i6 GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 103, 166, 228 és 229/1934. ,7 GyEEI B. 9.: Az 1938. június 25-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. 8 GyEEI B. 9.: Az 1939. október 8-i díszközgyűlés jegyzőkönyve.