N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
tetlenségi vitába keveredett. Mivel ő nem akart lemondani gondnoki tisztéről, a lelkész fujt visszavonulót. 1931-ben 300 adóköteles egyháztag élt Gyulán, s bár régóta évi 400-500 pengő segélyt folyósított a Gusztáv Adolf Egyesület, mégis mintegy 3000 pengős hiánnyal számoltak az éves költségvetés elkészítésekor. 103 Ebből az évből fennmaradt a perselypénzek elszámolása. E szerint annak összege két alkalommal az 1 pengőt sem érte el, ám a két nagy ünnepen meghaladta a 7, illetve a 9 pengőt is. A hívek alkalmanként 3 pengő körüli összeget hagytak a templomban. A következő évre tervezett kiadások felét a kölcsönök törlesztése vitte el, a lelkész bére tette ki a 30%-át, a dologiak pedig a 20%-át. 104 Az 1932. február 4-én elfogadott zárszámadás a parókiaépítési hitellel és a gyűjtésekkel együtt 18 000 pengő bevételt és ugyanekkora kiadást jelentett. Az adókivető bizottság 40-50 személynél javasolt adócsökkentést a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel. Jól mutatja az egyházközség működési rendjét az 1933-as közgyűlés előkészítése. A lelkész január 23-án 17 órára a gyülekezet szűkebb vezetőségét: a másodfelügyelőt, a gondnokot, a pénztárost és a jegyzőt hívta össze az aktuális ügyek megbeszélésére. Másnap 16.30-kor a számvizsgáló bizottság tagjaival tartott megbeszélést a zárszámadás, a leltár és a költségvetés összeállításával kapcsolatban, majd 18 órakor a teljes presbitérium vitatta meg az említett ügyeket. A presbitériumi előterjesztés után került mindez a január 29-i közgyűlés elé. 103 25 főnek jelentősen csökkentették az adóját. A módosítást az tette szükségessé, hogy ekkorra már csaknem a tagok harmadánál halmozódott fel adóhátralék. 106 Az 1933. április 20-i ülésen az adóhátralékok behajtásával Nyegru Mihályt bízták meg. Őt a behajtott pénz 10%-a illette meg. 107 A lelkész jelentése szerint az adókivetés Juhász László tervezete alapján készült el, de azt kellett tapasztalnia, hogy a megnövelt adó némely testvérnél elkedvetlenedést okozott. A hátralék elérte az 500 pengőt, s csupán 2750 pengő folyt be. Ez az egyházi bevételek kétharmadát jelentette. Negyed részét különböző segélyek tették ki: a Gusztáv Adolf Egyesülettől 720 pengő, az egyházmegyétől 200 pengő, az egyetemes közalapból 100 pengő érkezett. A hívek önkéntes adományaiból származó 190 pengő és a 170 pengőnyi perselypénz nem érte el a bevételek 10%-át sem. 108 Az 1933. július 5-én összeülő adókivető bizottság az aránytalanságok kiigazítását javasolta. A 20%-os adókulcs mellett foglaltak állást, ami mellett 3536 pengő GyEEI C. 12.: Tátrai Károly 1932-es visszaemlékezése. GyEEI F. 29.: Templomépítési és gyűjtési iratok. GyEEI B. 9.: Az 1933. január 23-i presbiteri ülés és a 29-i közgyűlés jegyzőkönyve. GyEEI F. 23.: Költségelőirányzatok vagyonleltárak, zárszámadások 1918-1968: Az 1931-es év zárszámadása szerint ez meghaladta az 1500 pengőt. GyEEI B. 9.: Az 1934. április 20-i és 29-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. GyEEI B. 9.: A lelkész évi beszámolója az 1934. január 19-i presbiteri ülésen hangzott el.
