N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Németh Csaba: A gyulai evangélikus gyülekezet élete az 1930-as években
hattá, hogy a cserében a gyülekezet szabadsága korlátozását látták. Az egyértelműen kitűnt, hogy a lelkészhez ragaszkodók többsége nő volt. 17 Ez azt jelenti, hogy a torzsalkodás inkább csak a lelkész és az egyházközség vezetésének egy részére terjedt ki, nem általánosítható a lelkész és a gyülekezete közötti szembenállásra. így is találunk néhány érdekes szavazatot: például az a dr. Paulinyi Gyula is a maradás mellett nyilatkozott, aki pedig először értesülhetett a lelkész összeférhetetlen magatartásáról, amikor 1919-ben becsületsértésért pénzbüntetésre ítélte őt. 18 Ugyanakkor az a Miegend Rezső is a távozása mellett foglalt állást, aki a felügyelő távozása után is vállalta a közgyűlés levezetését. A harcból megerősödve kikerülő Tátrai közölte dr. Szeberényi Lajos Zsigmond főesperessel, hogy nem megy bele a cserébe. Megküldte neki 280 egyháztag aláírását, akik a bizalmukról biztosították. 19 A következő, október 27-ére összehívott egyháztanácsi ülésen már maga a főesperes is megjelent az egyházmegyei ügyész társaságában. 20 Ismertette, hogy mivel a legutóbbi közgyűlés határozatát megfellebbezték, annak a kivizsgálása még folyamatban van. Azt kérte a presbitériumtól, hogy a béke helyreállítása érdekében hasson oda, hogy a cserét a következő közgyűlésen fogadják el a hívek. A lelkész ennek feltételeként a közte és a gyülekezet egyes tagjai közti peres ügyek békés elintézését kötötte ki. Dr. Hraskó ezért azt követelte, hogy a közgyűlési határozatot megtámadok az indítványukat vonják vissza. Az egyházmegyei ügyész közvetítése után a lelkész kijelentette, hogy ha a fellebbezést visszavonják, ő elfogadja a cserét. Szeberényi erről biztosította őt, amennyiben a lelkész garantálja a csere lebonyolítását. A lelkész és a felügyelő közti ellentét elsimítására bizottságot küldtek ki. 21 Végezetül elhatározták, hogy bemutatkozásként Rohály Mihály november 6-án Gyulára jön prédikálni. Az egyházmegyei tisztviselők távozása után az egyháztanácsi ülés úgy folytatódott, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. 22 Juhász László azt javasolta, hogy az egyházközség fennállása 25. évfordulójára írják meg a gyülekezet történetét. Az előszó megírására a püspököt és az esperest, a történet megírására pedig a lelkész mellett Süle Józsefet, Schád Jánost és Juhász Lászlót kérte fel a presbitéri17 17 nem 1 igennel szemben, tehát ha a hölgyek voksait nem számítanánk, akkor 27:26 arányban az igennel szavazók győztek volna. 18 Amikor az orosházi másodfelügyelő megrágalmazása miatt a gyulai törvényszék 500 korona büntetésre ítélte Tátrait, ő volt az egyik bíró. 19 GyEEI D. 20.: Iktatókönyv 211/1932. 20 GyEEI B. 8.: Az 1932. október 27-i presbiteri ülés jegyzőkönyve. 21 GyEEI B. 8.: Az 1932. október 27-i presbiteri ülés jegyzőkönyve: dr. Csermák Béla, dr. Hraskó Gyula és Kéler János részvételével. 22 GyEEI B. 8.: Az 1932. október 27-i presbiteri ülés jegyzőkönyve.
