N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Seres István: A kurucok téli szállásai Geszt, Körösnagyharsány és Mezőgyán térségében (1674-1685)

ki. Egy Villás Péter nevű kuruc katona pedig Balogh János hadnagy jelenlétében két „formuna" (?) bort hozott ki a templom kerítéséből a faluba. Baktán Halasy László serege járt, amely ott megszállva ugyancsak ráment a templom kerítésére, és a kunyhókból zsákszámra vitte el az abrakot, és annyi fehérneműt („fejér ruhát"), amennyi csak kellett neki. A helybeliek Szőlősi Miklóst és Kiss Ferencet ismerték fel a prédáló katonák közül. Talán ugyanebből a seregből való katonák jártak Gyulán (Gyulaháza) is, mivel ott a már említett Szőlősi Miklóst nevezték meg egy Fehértavi Szőke Mihály nevű társával. A Gyulaházán vermeket bontogató katonák már nemcsak egy seregből kerültek ki. Nem sokkal korábban a szatmári császári őrség Miháldiban felverte őket, és azután érkeztek ide. Szőlősi neve valószínűsíti, hogy Hatházy katonaságáról volt szó.

100 A vizsgálat négy kuruc közkatonát is megnevez. Közülük Villás Péterrel találkozunk is az egy évvel korábban készült mustrajegyzékben, mivel már akkor is Balogh János seregében szolgált. Villást egyébként azon katonák között vették számba, akik nem voltak jelen a mustrán, mivel vagy fel sem jöttek, vagy pedig visszaszöktek a táborból. A Halasy seregében említett Kiss Ferenc, Szőlősi Miklós, és talán Fehértavi Szőke Mihály közül Kiss neve szerepel Medy István seregének korábbi jegyzékében. Itt egyébként két hasonnevű katona is előfordul, egyiküket (Kis Ferenc) másodmagával, három lóval említik, egy Kis Ferke nevű vitéz pedig egy lóval képviselte magát. Szőlősi és a talán ugyancsak Halasy keze alatt szolgáló Szőke ekkor feltehetően még nem tartozott a század kötelékéhez. Parancsnokuk csak a mustrát követő egy év során kaphatott főhadnagyi kinevezést, s így, legalábbis részben, újonnan toborzott katonákból kellett felállítania a századát. 1685 nyarán Hatházy ezredének további két hadnagyáról értesülünk, mivel július 20-án „Mészáros Istvánnak, Hadházi Uram fő hadnagyának", ill. „Szilágyi István, eő Kegyelme ugyan hadnagyának" utaltak ki angliai posztót a fejedelmi udvarból.

101 Szilágyi neve a korábbi forrásokban nem fordul elő, Mészárosé viszont igen, mivel 1683-ban ő lehetett Hatházy seregének a zászlótartója. Az 1683-1685 közötti évekből tehát a Hatházy Gergely vezette lovasezrednek összesen nyolc fő- és vicehadnagyát ismerjük név szerint: 1. Balogh János, Hatházy (fő) hadnagya (1683-1684) 2. Dankó János főhadnagy (az egész függetlenségi harc alatt) 3. Halasy László, előbb Hatházy vicéje (1683), később főhadnagy (1684) 4. Geszti Kovács János hadnagy, feltehetően Dankó János vicéje (1684-1685) 5. Medy István főhadnagy (az egész függetlenségi harc alatt) SZSZBMLIV. A. 1. Fasc. 102. Nr. 10. 1684. („Excessus"). Lásd a fejedelmi udvar, valamint a hadak számára kiutalt posztók 1685. május 12 - 1686. szeptember 12. közötti elszámolásait. MOL G 2. Thököly-szabh. lt. II. 6. Thököly számadáskönyvei, fol. 344v. („Anno 1685. Die 5 Julii. Lovász Uramtul vett posztók/wk erogatiója Angliai Posztó; 20. Julii.").