N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Seres István: A kurucok téli szállásai Geszt, Körösnagyharsány és Mezőgyán térségében (1674-1685)

rögtön Rácz Péter vicehadnagy nevét és rangját tüntették fel, valószínűnek tűnik, hogy a sorrendben őt követő, rang nélkül említett Nagy István és Ötvös György lehetett a század zászlótartója, ill. strázsamestere. A másodmagával és hat lóval szereplő „hadnagy úr"-ral (Dankó János) együtt összesen 111 katona és 213 ló szerepelt a században. A „8. Sereg" listájára rávezették, hogy „Hatházi Uram Ezerében ... Medy István Fű Hadnagysága alat való katonáknak számok". Mivel Medy István főhadnagy vicéjét, Halasi Lászlót csak hatodikként tüntették fel, ezért a század zászlótartói, ill. strázsamesteri posztját akár a Medy után következő Veres Mihály és Kis János, akár pedig a Halasit követő Veres János és Nagy János is betölthette. A század összlétszáma 112 katona volt 194 lóval, élükön az egyaránt harmadmagával és öt lóval szereplő Medy István főhadnaggyal és Halasi László vicehadnaggyal. A seregből 29 katona „oda le" volt az összeírás idején.

82 A Hatházy seregéből „oda alá maradt" vagy pedig visszaszökött 75 katona, és a Medy seregebeli 29 „oda le" levő kuruc a szülőföldjén maradt, ill. hazaszökött a Felvidékről. Mint fentebb írtuk, a lovasezred eredetileg a bujdosókhoz csatlakozott kallói végvári vitézekből és a hozzájuk csatlakozott, leginkább szabolcsi mezei katonákból állt. Mivel ezek a seregek elsősorban Bihar vármegye nyugati részéről indítottak támadásokat a végvárak császári (labanc) őrsége ellen, logikusnak tűnik, hogy a későbbiek során elsősorban innen, ill. a szomszédos békési helységekből frissítették a legénységüket. Hatházy Gergely seregében Ladányi Pál, Békési János, Csorvási János, Gyarmati István, Gyarmati Mihály, Gyulai András, Kamuti Istók, Kétegyházi Ferenc, Simái Ferke és Simái Zsigmond; Dankó Jánoséban Békési István; Medy István századában pedig Varsányi Miklós neve utal a Békés megyei származásukra.

83 Bihar megyei származásra utaló nevek Hatházynál Bagosi János, Bogáti Ferke, Kabai Pál és Marjai János; Medynél pedig Bihari János. Jelen dolgozatunk szempontjából viszont ennél sokkal lényegesebb, hogy Medy seregében egy Harsányi János és egy Harsányi Mihók nevű katonát is feltüntettek, néhány név pedig sarkadi eredetűnek tűnik. Ilyen a Hatházynál szereplő Cseke János és Kónya Márton, valamint a Dankó seregében szolgáló Kollát István, de vezetéknevük alapján az sem elképzelhetetlen, hogy a Hatházy seregében szolgáló Sas István, Sós Ferenc és Végh György is Sarkad vidékéről származott. Természetesen jóval könnyebb helyzetben lennénk, ha Hatházy többi seregének is ismernénk az összeírását, vagy legalább egyetlen összesítés fennmaradt volna az ezredről. Ezek hiányában mindössze a három ismert századkimutatás, a korabeli levelekben szereplő adatok, ill. a végváriaknak az 1660-as évek második felében a hódoltság területére vezetett portyái12 Függelék II/1-3. 13 Ladányi Pál esetében akár a sárrétszéli Püspökladány is felmerülhet.