N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Seres István: A kurucok téli szállásai Geszt, Körösnagyharsány és Mezőgyán térségében (1674-1685)
A bujdosók téli szállása Geszten, Körösnagyharsányban és Mezőgyánban 1674-1676 között Forrásaink szerint a bujdosók már 1674 tavaszán a térségben, s többek között Mezőgyánon szállásoltak. Amíg március 8-án még a Nagyszalontára összehívott gyűlésükről írtak Teleki Mihálynak, 29-én már a mezőgyáni kvártélyukból értesítették az Erdélyben és a Szilágyság területén tartózkodó „atyjuk fiai"-t, hogy május 3-ra gyűlést hívtak össze Sarkadra. Mivel választ nem kaptak, a „magyar hazából kibujdosott grófi, úri, főrendi és vitézlő rendekből álló deputátusok" április 11-én, Belényesről írott levelükben megírták, hogy a legutóbbi, szalontai gyűlésen Szent György napjára tűzték ki a tanácskozást, valamely meghatározandó helyre. Felhívják hát társaik figyelmét, hogy „ó szerént való György napjára t. i. ez jövendő Pünkösd (május - S. I.) havának 3-ik napjára Sarkad városába hirdetik" meg a tanácskozást. 22 A bujdosók levele jól illeszkedik a Sarkad korabeli történetéről bemutatott forrásaink közé, és ugyancsak azt erősíti meg, hogy a város átvészelte az 1660-as esztendőt. Ugyanakkor feltűnő, hogy a későbbiekben egyetlen kuruc provinciájú forrásunk nem tesz említést róla, holott Geszt, Körösnagyharsány, Mezőgyán és Zsadány többször is szerepel a bujdosók, majd Thököly kurucainak a levelezésében és hivatali jelentéseiben. Ennek okát abban kereshetjük, hogy a többi településtől meglehetős távolságban, Bihar megye nyugati csücskében található és a kiterjedt mocsarak között megbúvó város egyáltalán nem tartozott a magyarok által előszeretettel igénybe vett szállásterülethez. Erre utal, hogy 1674 tavaszán is csak gyűlésük helyszínéül jelölték meg Sarkadot, és egyelőre az sem biztos, hogy arra valóban sor is került. 1674. május 31-én ugyanis Harsányban ültek össze a bujdosók, s onnan küldtek követeket Apaffy Mihály erdélyi fejedelemnek is. 23 1675 telén már Geszt neve fordul elő gyakran a bujdosók levelezésében, november 1-23. között Wesselényi Pál és Kende Gábor is több levelet írtak innen. November l-jén a két bujdosó főúr Teleki Mihályt értesítette arról, hogy Bornemissza Mihályt küldik hozzá követségbe. 24 Ugyanaznap Kende részletesen beszámolt Telekinek, hogy a bujdosóknak meggyűlt a bajuk a törökökkel. A váradi pasa ugyanis a bujdosók képviselőinek jelenlétében nagy tanácsot hívott egybe, amelyre „begyűjtötte az egész váradi dívánt" és a Portáról is voltak „fő törökök". A törökök fő kifogása az volt, hogy a bujdosók miért csak Bihar vármegyében szállásolnak annyit, holott a nagyvezír az egész váradi „szacsákot" adta nekik kvártélyul, amely pedig két erdélyi vármegyét is tartalmaz. Ezért felszólította a magyarokat, DEÁK 1883. 15. „íratott az hazájokból kibujdosott magyarságnak közzönséges gyűlésében Harsányban, die 31. mensis Maji anno Domini 1674." (Az Apaffy Mihályhoz küldött követek utasítása.) Uo. 24. Kende Gábor és Wesselényi Pál levele Teleki Mihálynak. Geszt, 1675. november 1. GERGELY 1916. 75.
