N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Seres István: A kurucok téli szállásai Geszt, Körösnagyharsány és Mezőgyán térségében (1674-1685)

kutatását. A jelen munkánkban tárgyalt térség szerencsére továbbra is hazánk szerves része maradt „Csonka Bihar megye" részeként, és annak megszüntetését követően csatolták Békés megyéhez. Az eltelt időszakban mindössze egyetlen újabb monográfia született, a Nadányi Zoltán szerkesztésében 1938-ban megjelent, és inkább csak tanulmánykötetnek tekinthető Bihar-vármegye azonban amellett, hogy több kitűnő írásnak is helyt adott, a tárgyalt térség középkori történetéhez nem adott érdemleges újdonságokat.

10 Éppen ezért semmi csodálkozni való nincsen abban, hogy többek között az immár Békés megyéhez tartozó bihari települések történetét feldolgozó egyetlen megyetörténetünk is az általunk kifogásolt hiányosságokkal jelent meg. A leginkább mások eredményeit átvevő Maday Pál a megyénk bihari térségében levő települések kapcsán, a Haan Lajos és Karácsonyi János munkái óta egyetlen modern feldolgozásnak számító monográfiájában legfeljebb a 19. század végi és 20. századi történéseket - agrármozgalmak, „felszabadulás", termelőszövetkezetek létrejötte stb. - foglalhatta össze.

11 Kivételként megint csak Sarkad városát említhetjük, mivel itt Márki több munkája is rendelkezésére állt. Az utóbbi időszakban szerencsére bihari településeinken is megindult a múlt fokozatos feltárása, és jelenleg már több monográfia is a rendelkezésünkre áll.

12 Viszont ezekre az újabb munkákra is egyformán jellemző, hogy a tárgyalt helységek hódoltság kori története felett, új levéltári források hiányában többnyire átsiklanak, de még a visszahódító háború, majd az azt követő évtizedek - a vármegyei és kamarai igazgatás újraszervezése, a Rákóczi-szabadságharc, ill. a lakosság viszszaszállingózása - korabeli története is fehér folt maradt. Holott pl. az 1827-ben írt, és 1880-ban készült másolata alapján ma is jól ismert ún. Fekete Geszti Krónika amelyet Nagy Sámuel geszti jegyző elsősorban a helyi nemes családok és a helység tulajdonában akkor még fellelhető eredeti oklevelek, valamint a lakosság körében még frissen élő szájhagyományok alapján szerkesztett egybe - meglepően hiteles képet fest Geszt és közvetlen környéke 17-18. századi történetéről.

13 Nagyvárad elestével 1660-ban az egész Biharság területén évtizedekre megszűnt a vármegyei igazgatás, helyét a török berendezkedés vette át, és az egész korábbi Bihar vármegye a váradi szandzsák része lett. Igaz, Szentjobb visszavételét (1687) követően rögtön megkezdődött a vármegyei tisztikar újjászervezése, de még Nagyvárad felszabadulása (1692) után is éveknek kellett eltelnie, hogy az élet lassan visszatérhessen a török uralom előtti állapotába. Térségünk azonban még ekkor is kivételt képezett, mivel a vármegyei és kamarai adókivetések néhány kivételtől eltekintve csak 1701-től tartalmazzák az itteni helységeket. Azonban ez sem tartott sokáig, mivel a vidéket a két évvel később kitört Rákóczi-szabadságharc hadmozgá10 NADÁNYI 1938. 11 MADAY 1961. 12 MAKAI 1999; SZÁSZ 2001. 13 A krónika adatait egyébként, az 1735. év eseményeivel bezáróan, egy önálló tanulmány keretein belül kívánjuk feldolgozni, a téma kapcsán feltárt levéltári források felhasználásával.