N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)

Gáll Erwin - Husarik, Pavel - Margineanu, Florin: A nagylaki honfoglalás kori temető megmentett leletei. Adatok a bánsági, erdélyi és partiumi honfoglalás kori lovas temetkezés szokásához

II. 3. Nyílcsúcsok A nagylaki „A" sírból két nyílcsúcsot tudunk megmenteni, melyek a rövid vágóélű (2. t. 1), ill. a rombusz alakú (2. t. 2) típusba sorolhatók.

112 III. Használati eszközök III. 1. Kés A férfi sírok jellemző lelete Nagylakon az „A" és a „C" sírban került elő: az egyikben férfi sírra utalóan fegyverrel, a másik sír mellékletei viszont az ún. „semleges" kategóriába tartoznak (S-végű hajkarika, ill. ezüstgomb). A 10-11. századi temetőkből általánosan ismert tárgytípus nem jelent biztos keltező értéket. III. 2. Csiholó A nagylaki temető feldúlt sírjaiból két csiholó ismert („A" és „B" sír.) A csiholok a 10-11. század temetőinek klasszikus lelete, megtalálhatóak a Kárpátmedence mindegyik régiójában. IV. Lószerszámok IV. 1. Kengyelek A nagylaki „A" sírból előkerült kengyelek az úgynevezett trapéz alakú típushoz tartoznak.

113 IV. 2. Zabla A ló irányításának fontos eszköze a zabla.

114 A 10. században általános csikózabIák az alföldi leletekben nagy számban fordulnak elő. A nagylaki „A" sírban is e típus volt. A III. sírban a lábak környékén, a VI. sírban pedig a bal láb közelében találtak zablát. A leletanyag keltezése A Nagylakon előkerült és feldúlt három sír összegyűjtött leletanyaga alapján nem adható meg a temető pontos keltezése. A legtöbb tárgytípus hosszú ideig volt használatban, a 10. század elejétől egészen all. század végéig (egyszerű hajkarika, huzalkarperec, íj, nyílcsúcsok, nyíltegez, csat, kés, zabla). Időrendi szempontból értékelhetetlen az olyan lelet is, amelynek nem sikerült párhuzamát találni (szíjelosztó). A harmadik kategóriát olyan tárgyak alkotják, amelyeket egyébként nem szokás a 10. század első felére keltezni. Az S-végű hajkarikák viseletét is csak a század második felétől keltezhetjük régióinkban. Valószínű, hogy a tárgytípus Nyról K felé terjedt el, s ez a magyarázat arra, hogy a Kárpát-medence legkeletibb ré112 CS. SEBESTYÉN 1932. 13. kép. 113 KOVÁCS 1986. 195-225. 114 DIENES 1966. 208-232.