N. Varga Éva, Szatmári Imre szerk.: A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 32 (Békéscsaba, Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2008)
Deli Tamás: Adatok a Tiszántúl szárazföldi csigafaunájához II. Nyírség
ADATOK A TISZÁNTÚL SZÁRAZFÖLDI CSIGAFAUNÁJÁHOZ II. NYÍRSÉG - Deli Tamás Bevezetés A Nyírség Magyarország északkeleti részén, részben Szabolcs-Szatmár-Bereg, részben pedig Hajdú-Bihar megyén belül elhelyezkedő kistáj. Területe 1500 km 2 , északról a Kraszna folyó völgye, illetve az egykori Ecsedi-láp, keletről az Érmellék (mai Románia területén), nyugatról a Tisza völgye, délről pedig a Bihari-sík határolja. Magasabban fekszik (97 és 183 m közötti tengerszint feletti magasság), mint a tőle északra elterülő, folyókkal és morotvákkal tagolt és szinte teljesen lapos Szatmár-Beregi-sík. Félig kötött futóhomokkal, lösszel, löszös homokkal fedett hordalékkúpsíkság, amely enyhén észak felé lejt. A parabolabuckák a nyírségi, különösen a dél-nyírségi futóhomok terület jellegzetes futóhomokformája, 1 amely a felső würm során alakult ki. 2 A buckaközi mélyedések magas talaj vizű foltjain lápos réti talajok a jellemzőek, de néhol szikes, sós talajvíztől szoloncsákok is képződnek. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. A csapadék évi összege eltérő, amíg nyugaton 550 mm körüli (száraz), addig az északkeleti területeken kevéssel 600 fölött van (mérsékelten száraz). 3 A nyírségi flórajárás (Nyírségense) az alföldi flóravidékhez (Eupannonicum) tartozó és a Nyírség területén elhelyezkedő jól elkülönülő florisztikai egység. 4 A Szatmár-Beregi-sík és a Nyírség faunájának és flórájának eltérő a fejlődéstörténete, ennek következtében a sok hasonlóság dacára lényeges florisztikai és faunisztikai különbségeket találunk közöttük. A Szatmár-Beregi-síksággal ellentétben a nyírségi homokvidék ármentes terület, és a változatos domborzati viszonyok miatt rendkívül jól tagolt. A buckák különböző kitettségű részein más-más vegetáció alakult ki. A változatosságot és egyben mozaikosságot pedig tovább fokozzák a buckaközi mélyedések eltérő vízviszonyai. Fontos szempont az is, hogy amíg a homokvidék mészmentes, addig a medencékben felszínre kerülő talajvizek, így az általuk befolyásolt élőhelyek meszesek. 5 A különféle adottságok tekintetében, az egymástól nagyon eltérő élőhelyek sokszor egyetlen parabolabuckán és annak tövében lévő lápmedencében, azaz vi1 . BORSY 1961. 2 BORSY 1989. 3 MAROSI-SOMOGYI 1990. 248. 4 HORTOBÁGYI-SIMON 1991. 128. 5 SÜMEGI-DELI 2004. 188.