Czeglédi Imre: Munkácsy ősei és rokonsága (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 31. (Békéscsaba, 2007)

A szabolcsi Reök ág sabb levelező, még utolsó levelére nem is válaszoltam. De egészen meg voltam nyugodva abba, hogy minden jól megy, ki is várhatott volna ily borzasztó hírt?! !".

277 Reök István gyermekei. (Munkácsy unokatestvérei.) 25.61. Reök IVÁN.

278 Az anyakönyvi bejegyzés szerint 1855. május 25-én született Bánfalván (ma Gádoros). Szülei akkor a gerendási tanyán éltek. Középiskoláit Szarvason végezte, a műegyetemet 1872-1877 között Zürichben Rock gépgyáros két fiával, Istvánnal és Gyulával egy időben. Innen látogatta meg Munkácsyt 1873 tavaszán Párizsban. „Hogy megnőtt a fiú! - Alig ösmertem rá, sőt mikor megérkezett, ha véletlenül Rock Gyula nem lett volna nálam ... a kivel szembesíthettem, hát nem hiszem el neki, hogy ő az igazi" - írja Munkácsy Reök Istvánnak. A 11 év különbség, amely alaposan meglátszott még Gerendáson a gyermek Iván és az ifjú Miska között, kezdett eltűnni, felnőtté váltak. „Alszunk Ivánnal akkorákat, hogy csak Jean (Munkácsy inasa- Cz. I.) morog ki bennünket az ágyból, azután megreggelizünk, elszívunk egy cigarettát versenybe, hogy ki tud jobban és aztán megyünk, ha tehetem együtt (...) még én sem láttam Paris nevezetességeit, ... hanem most felhasználom az alkalmat, és elmegyek Ivánnal egyet mást megnézni."

279 A látogatás 1876 áprilisában megismétlődik Munkácsy feleségének birtokán, Colpachon. 1877-ben kap diplomát. Részt vesz a Duna-szabályozás munkálataiban, majd az 1879. évi szegedi árvízkor a kormánybiztosság műszaki osztályának mérnöke. 1883-tól a szegedi Folyammérnöki Hivatalnál dolgozik, 1889-ben főmérnökké nevezik ki. Tíz év múlva, 1889-ben műszaki tanácsos, 1906-ban a hivatal főnöke, két alkalommal is a tápéi kerület Kossuth-párti képviselője. Mint műszaki tanácsos ment nyugdíjba. 1897-ben, 42 évesen már 730 földet birtokol a közeli Horgoson.

280 1880-ban nősül, Kelemen Idát, Kelemen István ismert szegedi ügyvéd leányát, Kelemen László első magyar színigazgató dédunokáját veszi feleségül. Népes családja számára 1907-ben építteti meg szegedi palotáját, a Reök-palotát, a magyar szecesszió különleges alkotását. (Tervezője Magyar Ede építész volt, a szecesszió korán elhunyt építőművésze.) A trianoni békeszerződés után Horgost Jugoszláviához csatolták, s hogy birtokát megtarthassa, Horgosra költözött. Lemondott képviselői mandátumáról, és Horgoson is halt meg 1923. március 7-én. Gyermekei:

281 25.61.1. István jogot végzett, ügyvédbojtár korában halt meg Szerencsen 1912ben. 25.61.2. Margit dr. Korpássy Gyula ítélőtáblai bíró felesége lett. Gyermekeik közül dr. Korpássy Gyula bíró, dr. Korpássy Béla neves kórboncnok, ismert szegedi egyetemi tanár volt. 25.61.3. Mária Cecilia (a Cecilia nevet Munkácsyné iránti tiszteletből kapta) első férje honvéd vezérkari ezredes volt, az I. világháborúban Isonzónál esett el. Második férje Kerner Géza tábornok lett. Reök Ivánhoz 1. Magyar politikusok 1914-1929. Szerk.: Boros L. Budapest, é.n; Tiszti név- és címtárak; Bakonyi Tibor. A szegedi Reök-palota. Művészet, 1975. 12; Gádorosi római katolikus egyház anyakönyve. Levelek: 34. levél. L. a 225. jegyzetet! 95